Képviselőházi napló, 1875. X. kötet • 1877. január 27–május 4.
Ülésnapok - 1875-234
234. országos Ülés április 30.187? 321 iránynak megfelelőleg a t ház bölcsessége választhat, hogy melyiknek kívánja a jogot megadni és melyiktől kívánja azt elvonni. Abrudbányára nézve is lehet a képviselő-küldési jognak megadását indokolni, s ha azt méltóztatnak elfogadni : részemről ez ellen akadályt gördíteni nem szándékozom. Hegedüs Sándor: Igen röviden, egyszerűen és tárgyilagosan akarom előadni azon adatokat, melyek Abrudbánya külön képviselő-küldési joga mellett a törvényjavaslat alapján szólnak. Részrehajló lennék és nem illenék, hogy felszólaljak az esetben, ha e javaslat alapeszméje és az általa felállított irányba ütköznék mit Zsedényi Ede képviselőtársam módositványa kíván, a melyhez egész elfogulatlansággal csatlakozom (Mozgás.) A statistikai adatok a legkótségtelenebbül fogják bebizonyítani azt, hogy csakugyan elfogulatlanul szólok a tárgyhoz. Erdélyben 15 város tartja meg e javaslat szerint követküldési jogát ós e 15 város közül ll-ben sokkal kevesebb lakóra jut egy képviselő, mint Abrudbányán. Ezeket itt részletesen felsorolni szükségesnek nem tartom; de szükségesnek tartom felemliteni azt, hogy akár lakosság, akár intelligentia, akár culturai szempontok, akár politikai tekintetek jöjjenek figyelembe : mindenik egyaránt szól Abrudbánya és Yerespatak külön követküldési joga mellett az esetben, ha azon kisebb városoknak meghagyatik a követküldési jog, melyek nálok-e tekintetben bár ki is elfogulatlanul ítéli meg az adatokat, sokkal kisebb fontossággal birnak, úgyhogy az alternatíva ugy áll, hogy ha a javaslat megadja Kolozsnak 3254 lakossal és 335 választóval, Oláhfalunak 3512 lakossal 440 választóval, Bereczknek 4469 lakossal 394 választóval. Erzsébetvárosnak 2550 lakossal és 214 választóval a követküldósi jogot: akkor Abrudbányát, melynek Verespatakkal együtt 7832 lakosa és 222 választója van, azt hiszem, hogy megilleti a követküldési jog. Igaz, hogy a javaslat alapján egyetlen egy adat szól ellene, hogy történetesen 1875-ben a választók száma 222-re olvadott le, bár még ezen adatot véve is irányadóul, Erzsébetváros, melynek csak 214 választója van, e tekintetben is hátrább áll; de hogy mi véletlen ezen eredmény, ezt az adófizetés bizonyítja be, mely szerint 1872-ben volt 598 választó és 1869-ben 783 választó. A mi pedig az intelligentiára vonatkozó viszonyokat illeti, e tekintetben ismét a statistikai adatok kellő felvilágosítást adnak, mert a inig Kolozsvár 335 választója a régi jog alapján jutott be; jövedelmi adó után 3 jutott be és az intelligentia után csak 13; addig Abrudbányában a régi jogalapon csak 3, házjövedelmi adó után szintén csak 3, és az intelligentia alapján 53 P5PV. H. NAPLÓ 1875-78. X, KÖTET jutott be; tehát az intelligentia 43%-ot képvisel. (Helyeslés.) Felhozhatnék még nemzetiségi tekinteteket; de ezek hangsúlyozása odiosus. Felhozom tehát egyszerűen azt, hogy Abrudbányának történelmi fejlődése van és hogy külön cultur elemet képvisel, mint bányatelep. Azt hiszem tehát, hogy ez alapon is megilleti őt azon jog, a mely megilleti a kisebb városokat. Ha az lett volna a javaslat elve, hogy a kisebb városok elvesztik a választójogot Vízaknától Erzsébetvárosig, t. i. elvesztik mindazon kisebb városok, a melyek jelentéktelenebbek mint Abrudbánya: akkor igenis azt mondanám: fiat justitia et pereat Abrudbánya. (Derültség és helyeslés.) De most sem az igazsággal sem a méltányossággal nem tartanám megegyeztethetőnek, hogy csak e bányaváros fosztassék meg követküldési jogától. (Helyeslés a középen.) Tisza László: T. ház! Ha a ház hangulatát jól fogtam fel, akkor azt hiszem, Zsedényi Ede t képviselő ur indítványa mellett felszólalni fölösleges. (Helyeslés) Röviden tehát csak azt hozom fel, hogy az ő indokolása és Hegedüs Sándor ur beszéde engem is meggyőzött ós ón Zsedényi képviselő ur indítványához hozzájárulok. (Helyeslés.) Elnök : A törvényjavaslat 1-ső §-ának Á) osztálya alatti 10-ik pontja és B) osztályzat 5-ik pontja ellen két rendbeli módositás van a t. ház előtt. Az egyik módositás Hegyessy Márton képviselő uré, a mely így szól (olv issa). Á másik módositványt Zsedényi Ede képviselő ur adta be, mely a következő : Beőthy Algernon jegyző- (olvassa). Elnök: Mindenekelőtt az eredeti szerkezetet fogom szavazásra feltenni, hogy t. -i. méltóztatik-e a t. ház a törvényjavaslat 1. §-ának A) osztálya alatti 10. pont, és a B) osztályzat 5-ik pontját a közigazgatási bizottság szövegezése szerint elfogadni. (Elfogadjuk !) A kik elfogadják, azokat kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik). Ez nem fogadtatik el. Most kitűzöm azon módositványt, melyet Zsedényi Ede képviselő ur adott be. minthogy a bizottsági szerkezethez ez áll legközelebb, kérdem azért: méltóztatik-e t. ház Zsedényi Ede képviselő ur módositványát elfogadni ? {Elfogadjuk!) Azok, a kik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik). A többség „elfogadja. Beőthy Algernon jegyző: (olvassaa 12— 14. pontokat, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 15. pontot). Elnök: Ezen ponttal ismét ellentétben áll a Hegyessy Márton képviselő ur következő indítványa. Molnár Aladár jegyző : (olvassa az indítványt). 41
