Képviselőházi napló, 1872. XIV. kötet • 1874. deczember 17–1875. február 8.
Ülésnapok - 1872-313
58 313. országos ülés Aevzcnilier 19. 1874. sem tudja, hogy a birtoka melyik osztályba, melyik jövedelmi fokozat alá esik, és bocsánatot 'kérek a pénzügyniinister úrtól, az igaz, hogy ez valamivel több munkába fog keriüni; *de tagadhatatlan az, hogy ha.az osztályozás, vagyis a minta-terek fölállítása és a jövedelmi fokozatok megszabása a bizottság javaslata szerint történik : sokkal könnyebben, sokkal világosabban eszközölhető, mintha a mintaterek a főrendiház módosítása szerint előre vannak megállapítva. Miért? Azért, mert addig nincs az embereknek semmire másra figyelniük, nincsenek önmaguk személyével és érdekével elfoglalva, mint a tisztelt pénzügymimster ur méltóztatott fölemlíteni ; hanem az ország lakosai inkább egymás irányában, inkább község községek irányában, mintaterek minta-terek irányában, és jövedelmi fokozatok jövedelmi fokozatok ellenében állanak, mint személy személy ellenében. Én tehát a szerzett tapasztalatok után azt merem állítani, hogy ha a minta-terek s a jövedelmi fokozatok végleg megállapítása után történik az osztályozás: akkor sokkal igazságosabban fog a dolog eszközöltetni, mint eszközöltetnék a nélkül, hogy az előzetesen meg lett volna állapitva. Én nemcsak az adózó lakosok befolyásától félek, mert hiszen ugyazon arányban vannak képviselve, — legalább az én szavazatom hozzájárulásával is ugyanazon számmal engedtünk befolyást a kormánynak ugy az országos, mint a kerületi bizottságoknál, így tehát, ha roszul történik akár a minta-terek fölálitása, akár a jövedelmi fokozatok megállapítása : van elegendő módja és alkalma a kormánynak azt helyrehozni, kiigazítani és véglegesen megállapítani, először is azért, mert a kormány közege fog reclamálni ott, a hol roszul történik a megállapítás ; és másodszor, mert az illető községek fognak reclamálni ott, a hol a másik község vagy a másik vidék irányában az illető adófizetők sérelmesnek fogják találni a kivetést. Hanem ha megengedjük azt, hogy a specificus osztályozás ellen, vagyis az osztályba sorozás ellen ugyanakkor történik meg a reclamatio, midőn a fokozatok végleges megállapítása nem történt még meg : mi következik ebből? Az, hogy a kik elég hatalmasak állásuknál fogva: a maguk befolyását jobban érvényesíthetik, és akkor azon eset állana elő, hogy egy reclamationál lehetne kedvezni az illetőknek a minta-terek megállapításánál, a jövedelmi fokozatoknál és azoknak a kerületekre más mennyiségben való megállapitásánál, és végre az egyes osztályokba való sorozásnál. Ily eljárást, a hol egy reclamatio következtében három irányban lehet kedvezményt nyújtani, vagyis az igazságos panaszt három irányban visszadobni, semmi tekintetben sem lehet jobbnak tartanom azon eljárásnál, mely mindenik részre külön orvoslást állapit meg. Mert itt más kérdés nem fordulhat elő, mint az, vajon B olyan-e, mint C, vagy pedig oly minőségü-e, mely a két minta-térbe van sorozva. Ennélfogva minél inkább egyszerűsítjük az eljárást, minél több fokozatban engedjük meg a dolgok megvitatását, annál biztosabb alapot nyerünk arra nézve, hogy a kataszter minél jobban és tartósabban legyen megállapítva. A kataszteri munkálatokra akár a főrendek fölszámitását tekintsük, akár pedig a mienket: roppant nagy összeg van előirányozva. Ily összeget nem szeretnék kidobni, hogy egy pár esztendő múlva, ha elkészül a kataszter: ismét panasz emeltessék az iránt, hogy az osztályok és a minta-terek fölállítása helytelenül történt. Én tehát, habár egy évvel tovább tart is, ha a kataszteri munkálatok a ház által egyszer elfogadott módon fognak végrehajtatni, de minthogy igazságosabban, jobban eszközöltetnek; én tehát az egy évet inkább meghozom áldozatul, mint sem hogy ez áldozat meghozása nélkül roszabb és a jelennél igazságtalanabb kataszternek létrehozásába beleegyezem. Bátor vagyok a kataszteri bizottság javaslatát elfogadásra ajánlani. Tisza Kálmán: Tisztelt képviselőház! Én a magam részéről igen röviden kijelentem, hogy a kataszteri bizottság javaslatát, illetőleg a képviselőháznak már egyszer elfogadott szövegét pártolom. A fő argumentum, a mely ellene fölhozatik, az, hogy több időbe és több költségbe fog kerülni. A mi a különbözetet illeti, az, tisztelt ház! mindenesetre akár időben, akár pénzben nagyon csekély lesz; vagy meglehet, hogy semmi sem lesz; nagyon csekéby lesz pedig azért: mert a főrendiház a minta-terek kijelölésével együtt kívánja, — igaz, csak dűlőnként -— a batárokat osztályoztatni is ugyanazon küldöttségek által. Ha már most ugyanazon küldöttségeknek nemcsak a minta-tereket kell kijelölni, nemcsak a gazdászati viszonyokról, a tiszta jövedelmi fokozatokról javaslatot készíteni, de egyik föladatává tétetik az is, hogy ugyanakkor ugyanazon egy alkalommal az illető batárokat osztályozza: azt gondolom, hogy kétségbevonhatatlan, hogy ha csak nagyon fölületes és semmi alappal nem bíró munkálatot készíteni nem akarunk : sokkal több -időre lesz szükségük, mintha csakis az első teendőkkel bízatnának meg. így tehát az időnyereség, mely lehetne abból, ha nem külön történik a sorozás, a legnagyobb részben elenyésztetik az által, hogy az első alkalommal sokkal több időt vesz igénybe az eljárás, és mert sokkal több időt vesz igénybe : sokkal több költséget is ; mert hosszabb idő alatt többet kell fizetni. Az előny, mely ezen szempontból háramolnék, még ha sikerülne is ez utón egy jó, használható munkálatot készíteni: mindenesetre sokkal csekélyebb volna, mint a minőnek állíttatik.
