Képviselőházi napló, 1872. XII. kötet • 1874. julius 11–julius 26.
Ülésnapok - 1872-283
28S. országos ülés Julius 25. 1874. 343 ságnak tartoznak azzal, hogy kövessenek el mindent az ily törvénytelenül kivetett százalék behajtásának megsemmisítésére. De nem értek czélt, és igy folyamadónő kénytelen volt a házhoz folyamodni kérésével azon reményben hogy, miután a ministerium által kiadott elutasító végzésben nem czáfoítatott meg az, hogy az 50-es években történt hibás telekkönyvi bejegyzés kiigazittatott és az örökösök nevére íratott át, és ennélfogva itt nincs is oly örökségi hagyaték, a mely a százalék-kivetés alapját képezné : reménylem, hogy a tisztelt ház ezen törvénytelenül kivetett százaléki összeg és a végrehajtási költségek behajtásának megsemmisítését a ministeriumnak figyelmébe fogja ajánlani. Én elfogadom a kérvényi bizottság véleményét, és kérem azt a ministeriumnak kiadatni. elnök: s Elfogadja a ház a kérvényi bizottság véleményét? (Elfogadjuk]) Tehát a kérvényi bizottság véleménye fogadtatik el. Dániel Ernő előadó (olvassa az 5—11. sorszámok alatti kérvényekre vonatkozó bizottsági véleményeket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 12. sorszám alatt Békés-Csaba elöljárói és közbirtokosságának a királyi kisebb haszonvételek megvédése ügyében beadott kérvényre a bizottság véleményét, mely szerint az a földmivelési, ipar- s kereskedelmi ministernek kiadatni véleményeztetik.) Remény Mihály: Tisztelt ház! Bátor leszek röviden elmondani, hogy mi a sérelme BékésCsaba elöljáróságának, illetőleg közbirtokosságának, és azután bátor leszek egy indítványt tenni, a mely a kérvényi bizottság véleményével ellenkezik. Ugyanis Békés-Csaba városa még 1846-ban megváltván magát, egyszersmind a királyi kisebb haszonvételeket is készpénzzel megvette az uradalomtól. Nem volna semmi kifogásom, ha minden úrbéri viszonyokhoz tartozó ügyek szabályszerüleg törvényesen már rendezve volnának: akkor nem is volna alkalom itt annyiszor fölszólalni az iránt, hogy a királyi kisebb haszonvételek is rendeztessenek törvényileg; mert, míg azok rendezve nincsenek, addig mindenesetre annak, ki a rendet és törvényességet szereti, kell pártfogása alá venni, ha máskép gondolkozik is fölöttök. A mint tehát mondám, BékésCsaba városa megvevén a kisebb királyi haszonvételeket, azokat háboritlanul használta is egészen 1872-ig, mig az ipar- törvény behozatott, Az ipar törvény kiterjesztvén az ipar- szabadságot a legtöbb iparágra, de a 105-ik §-ában mégis kivételeket is tett, a melyek ott fölsorolvák, különösen a 105-ik §. e) pontja alatt, a malom és italmérési üzletet kiveszi, a mennyiben a királyi kisebb haszonvételekbe ütköznek. Békés-Csaba város épen a malomjog-üzletre vonatkozólag adta be ezen kérvényét, a menyiben 1872. óta egymásután szaporodnak, nem az állandó gőzmalmok, de az olyan ideiglenes cséplőgépek mellé állított malmok, a melyek a nyári hónapokban csépelnek, télen pedig egy fabódéház fölállított malomban vámra őrölnek, a nélkül, hogy a városnak megfizetnék az eddig szokásos és törvényes taksát. A többi malmok is mindig fizették a taksát, s igy ezektől is jogosan kívánta a város, sőt a szolgabíró az ipar-engedélybe betette azon záradékot, hogy a mennyiben kisebb királyi haszonvételekbe nem ütközik. Ez ellen az illetők föllebbeztek a megyéhez, föllebbeztek a harmadik hatósághoz, a földmivelés-, ipar és kereskedelmi ministeriumhoz, mely a legfőbb fórum, ós az egyszerűen elütötte a dolgot; mondván, hogy az 1840. évi XVII. törvényczikk által fölszabadított gyár- ipar magasb osztályához számítandó gőzmalmokat a közönséges malmok azon fajaihoz sorolni nem lehetvén, melyek üzleti gyakorlata a fönáiló törvények és törvényes szokás értelmében a földesúri jog által korlátoztathatnék, s ez alapon a gőzmalmi iparjogositványok kiszolgáltatása ellen regaie- jog szempontjából kifogások nem emeltethetek. Az 1840. évi XVII-ik törvényczikk, melyre a minister hivatkozik, legkevésbé sem magyarázza a gyárakat, csak azt mondja első §-ban, hogy a kiknek joguk van kereskedést nyitni, azok gyárt is nyithatnak; de hogy mi tartozik oda: azt nem határozza meg. A 9-ik §. azt is mondja, hogy a kinek gyára van, az gyártmányait akár nagy r ban, akár kicsiben elárusíthatja, és méeis ezzel szemben az italmérésre, a hol ezek fölállittatnak, föntartatik a királyi kisebb haszonvételek joga, melyeket az 1853-iki pátens, mely most is érvényes, megvédte és megvédték a magyar törvények is. Én, tisztelt ház, azon véleményben vagyok, hogy ha egy malom, mely állandóan egy helyen van, s az ipar és közgazdaság érdekeinek szolgál, például egy gőzmalom fölállittatik : ám fogadjuk el a kereskedelmi minister ur nézetét, hogy az a magasabb fogalmu gyáriparhoz tartozik ; — de nem ismerhetem el azt, hogy ha az tisztán csak a vámszedés, nem pedig a közgazdaság előmozdítása tekintetéből állíttatik föl, és hogy oly malmok, melyek ide-oda vonathatók, s hol a cséplő-gépeket, melyeket nyáron cséplésre használtatnak télen őrlésre alkalmazzák, hogy ezek is a szabály — alól kivétessenek. Ugyanazért nem fogadhatom el a kérvényi bizottság azon véleményét, hogy e folyamodvány visszaadassék a kereskedelmi ministerhez; mert az már véglegesen határozott abban. A múltra nézve nem is kérhetek más orvoslást; de hogy ez jövőre ne legyen igy, kérem az ipar-törvény 105-ik §-& e) pontjának magyarázatát.
