Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.

Ülésnapok - 1872-156

156. országos ülés juuius 25. 1873. 269 .azon föltétel alatt ajánlja a 100.000 frtot megsza­vazásra, ha a Vág-szabályozó-társulat az érdekeltek részéről létre jön. Ez tehát oly föltétel, mely — mint az előttem szólott észrevette, a törvényhozás különös figyelmét megérdemli, mert a fölső részek — amint Justh József t. képviselőtársam megemlitette— tönkre jutnak, ha a partok nem épittetnek, és ezért a törvényhozásnak igenis kötelessége arra fölügyelni, hogy a fölső vidéken a partok erősíttessenek. Ezt több izben mondtuk a háznak, és most arra kérem M t. minister urat, — mert Justh József tisztelt barátom indítványát igazságosnak tartom, — mél­tóztassék a 100.000 forintot a partok erősítésére fordítni. Tisza Lajos közmunka*- és közlekedési minister i Egészen röviden és csak a tárgyra szorítkozva, bátor vagyok Horn Ede tisztelt képviselő urnák annyit felelni, hogy miután átalában nem tapasztaltam lehetőségét annak, hogy ezen 4—5 törvényhatóságot máskint összejö­vetelre bírhassam, már kineveztem erre a kormánybiz­tost és a törvényhatóságokat is fölszólítottam, és azt hiszem, hogy épen annak tudatával, miszerint a törvény­hozás elhatározza, hogy csak azon esetben lehet ezen 100.000 frtot szabályozásra forditani, ha az érdekeltek a maguk érdekében az ármentesitési költségeket vise­lik: meg vagyok győződve, hogy az év folytán meg fog alakulni a társulat, és semmi sem lesz útjában annak, hogy az 1874. évben ez összeg erélyesen a szabályozásra fordíttassák. Én tehát csak megújíthatom azon kérésemet, hogy méltóztassék ezen 100.000 frtot el nem vonni a czéltól ; más fölől pedig tudomásul venni azt, hogy azon 100.000 forintból, mely az államkezelése alatt nem álló folyókra szavaztatott meg, mindent meg fogok tenni, hogy a szükséges gyámolitás az érdekelt községeknek megadassák. (Élénk helyeslés jobb felől.) Justh József: Csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ha attól tetetik függővé ezen összeg kiadása, hogy társulat alakul, ez nagyon hát­ráltatni fogja a dolgot. Ez tehát oly messze kilá­tásba van helyezve, hogy bizony az oly ember és oly vidék, mely küzd ugy szólván lételével, az ily eshetőségek után nem igen sóvárog ; hanem oda akar nyúlni, ahol képes segédeszközt föltalálni. Vajon el fog-e kelni a 100 ezer frt a Vág-szabályozására vagy nem: nem tudjuk, mi csak azt kívánjuk, és annyiban gondolom igen loyalis a kívánságunk, hogy e költség fordíttassák nemcsak a Vágnak egyik pontjára ; mert utoljára aki a Vágót egyszer-kétszer látta, lehetetlenség, hogy azt pataknak tartsa. Nem­csak a partok szabályozandók, hanem a zátonyok is, és amennyiben csak lehetséges — megszüntetendők. Egyébiránt, hogyha e dolgot elodázzuk, ismét ott leszünk, ahol ez előtt voltunk. Nagyszombatba jön egy mérnök, aki onnan madártávlatból nézi a Vág-folyót. Én ugy hiszem, nem oda kell a mér­nöknek menni; ahol a Vág-vize nem folyik; hanem oda, ahol folyik. (Derültség.) A Vág-vizének fő­pontja Trencsén, s ennélfogva ott kellene laknia a mérnöknek. Aki a Vag-folyón hydraulicus munká­latot akar tétetni: annak nem szabad ott lennie, ahol nincs Vág. Megelégszem, ha a minister ur megígéri, hogy a második 100.000 írtból fog jutni, de ezen összeg nagyon igénybe van véve. Az egész országban vannak folyók és mocsárok, melyek sza­bályozásra várnak, és félek, hogy nekünk ezen ösz­szegből nem marad semmi. Kérem tehát, méltóz­tassék valami bizonyossat tenni, mert így, meglehet, hogy kapunk, meglehet, hogy nem kapunk. Nincs senki, a kihez fordulhatnánk, mert a ministeriális ut nagyon hosszadalmas. Tisza Lajos közlekedési és köz­munka-minisfer s Ugy hiszem, senkinek sem adtam jogot arra, hogy szavaimban kételkedjék. Ha azt mondom, méltóztassék tudomásul venni a mi­nister azon nyilatkozatát, hogy azon 100.000 forint­ból az ottani községeket, istápolni fogom, senkinek sincs joga a minister őszinteségében kételkedni. (Helyeslés.) Ez az egyik, amit megjegyezni akar­tam. A másik pedig arra vonatkozik, hogy Justh József képviselő ur azt monda, hogy az illető mér­nök zsebre rakja a dijat, és Nagyszombatban lakik, s hogy a Vág merre van? nem is tudja, Továbbá azt monda a képviselő ur, hogy a mérnöknek Trencsinben kellene laknia. Én azt állí­tom, hogy Trencsinben azon mérnöknek épen nem volna szabad laknia ; mert a czél az, hogy terve­zet készíttessék a Vág-folyónak hajókázhatóvá való tételére, már pedig Trencsinnél a Vág-folyó épen nem hajókázható. Az igaz, hogy a mérnöknek másutt kellene laknia, nem pedig 3 — 4 mértföldre a Vág­folyótól, és erre nézve az illető mérnök már uta­sítva is van. Különben ha ugy vesszük a dolgot, amint van: nem is oly nagyon absurdum, amint lát­szik. Mert a tervek Pesten állíttatnak össze. A folyam mentében csak a fölvételek történnek, és hogy azok földolgozása a folyamtól egy fertály órá­nyira, vagy pedig 3 órányira történnek-e: az alig tesz különbséget. Csak ezt kívántam elmondani. Azt pedig, hogy azon mérnök nem foglalkozik a Vág szabályozásával: nem állítaná az igen tisztelt képviselő ur, ha azon véleményt és alapos munká­latot elolvasná, amely a Vágnak és pedig annak eredetétől kezdve minden irányban való tanulmá­nyozása folytán készült. (Helyeslés.) Prileszky Tádé ! Évek óta folyik a Vág-vize mindegyik budget-vita alkalmával. (De­rültség. Halljuk! Halljukl) A közlekedési minist e­rium ez előtt pár évvel — nyomtatásban kimutat­hatom — azt mondta, hogy a Vág mentén nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom