Képviselőházi napló, 1872. VII. kötet • 1873. május 19–julius 2.
Ülésnapok - 1872-156
156. országos ülés juuius 25. 1873. 269 .azon föltétel alatt ajánlja a 100.000 frtot megszavazásra, ha a Vág-szabályozó-társulat az érdekeltek részéről létre jön. Ez tehát oly föltétel, mely — mint az előttem szólott észrevette, a törvényhozás különös figyelmét megérdemli, mert a fölső részek — amint Justh József t. képviselőtársam megemlitette— tönkre jutnak, ha a partok nem épittetnek, és ezért a törvényhozásnak igenis kötelessége arra fölügyelni, hogy a fölső vidéken a partok erősíttessenek. Ezt több izben mondtuk a háznak, és most arra kérem M t. minister urat, — mert Justh József tisztelt barátom indítványát igazságosnak tartom, — méltóztassék a 100.000 forintot a partok erősítésére fordítni. Tisza Lajos közmunka*- és közlekedési minister i Egészen röviden és csak a tárgyra szorítkozva, bátor vagyok Horn Ede tisztelt képviselő urnák annyit felelni, hogy miután átalában nem tapasztaltam lehetőségét annak, hogy ezen 4—5 törvényhatóságot máskint összejövetelre bírhassam, már kineveztem erre a kormánybiztost és a törvényhatóságokat is fölszólítottam, és azt hiszem, hogy épen annak tudatával, miszerint a törvényhozás elhatározza, hogy csak azon esetben lehet ezen 100.000 frtot szabályozásra forditani, ha az érdekeltek a maguk érdekében az ármentesitési költségeket viselik: meg vagyok győződve, hogy az év folytán meg fog alakulni a társulat, és semmi sem lesz útjában annak, hogy az 1874. évben ez összeg erélyesen a szabályozásra fordíttassák. Én tehát csak megújíthatom azon kérésemet, hogy méltóztassék ezen 100.000 frtot el nem vonni a czéltól ; más fölől pedig tudomásul venni azt, hogy azon 100.000 forintból, mely az államkezelése alatt nem álló folyókra szavaztatott meg, mindent meg fogok tenni, hogy a szükséges gyámolitás az érdekelt községeknek megadassák. (Élénk helyeslés jobb felől.) Justh József: Csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy ha attól tetetik függővé ezen összeg kiadása, hogy társulat alakul, ez nagyon hátráltatni fogja a dolgot. Ez tehát oly messze kilátásba van helyezve, hogy bizony az oly ember és oly vidék, mely küzd ugy szólván lételével, az ily eshetőségek után nem igen sóvárog ; hanem oda akar nyúlni, ahol képes segédeszközt föltalálni. Vajon el fog-e kelni a 100 ezer frt a Vág-szabályozására vagy nem: nem tudjuk, mi csak azt kívánjuk, és annyiban gondolom igen loyalis a kívánságunk, hogy e költség fordíttassák nemcsak a Vágnak egyik pontjára ; mert utoljára aki a Vágót egyszer-kétszer látta, lehetetlenség, hogy azt pataknak tartsa. Nemcsak a partok szabályozandók, hanem a zátonyok is, és amennyiben csak lehetséges — megszüntetendők. Egyébiránt, hogyha e dolgot elodázzuk, ismét ott leszünk, ahol ez előtt voltunk. Nagyszombatba jön egy mérnök, aki onnan madártávlatból nézi a Vág-folyót. Én ugy hiszem, nem oda kell a mérnöknek menni; ahol a Vág-vize nem folyik; hanem oda, ahol folyik. (Derültség.) A Vág-vizének főpontja Trencsén, s ennélfogva ott kellene laknia a mérnöknek. Aki a Vag-folyón hydraulicus munkálatot akar tétetni: annak nem szabad ott lennie, ahol nincs Vág. Megelégszem, ha a minister ur megígéri, hogy a második 100.000 írtból fog jutni, de ezen összeg nagyon igénybe van véve. Az egész országban vannak folyók és mocsárok, melyek szabályozásra várnak, és félek, hogy nekünk ezen öszszegből nem marad semmi. Kérem tehát, méltóztassék valami bizonyossat tenni, mert így, meglehet, hogy kapunk, meglehet, hogy nem kapunk. Nincs senki, a kihez fordulhatnánk, mert a ministeriális ut nagyon hosszadalmas. Tisza Lajos közlekedési és közmunka-minisfer s Ugy hiszem, senkinek sem adtam jogot arra, hogy szavaimban kételkedjék. Ha azt mondom, méltóztassék tudomásul venni a minister azon nyilatkozatát, hogy azon 100.000 forintból az ottani községeket, istápolni fogom, senkinek sincs joga a minister őszinteségében kételkedni. (Helyeslés.) Ez az egyik, amit megjegyezni akartam. A másik pedig arra vonatkozik, hogy Justh József képviselő ur azt monda, hogy az illető mérnök zsebre rakja a dijat, és Nagyszombatban lakik, s hogy a Vág merre van? nem is tudja, Továbbá azt monda a képviselő ur, hogy a mérnöknek Trencsinben kellene laknia. Én azt állítom, hogy Trencsinben azon mérnöknek épen nem volna szabad laknia ; mert a czél az, hogy tervezet készíttessék a Vág-folyónak hajókázhatóvá való tételére, már pedig Trencsinnél a Vág-folyó épen nem hajókázható. Az igaz, hogy a mérnöknek másutt kellene laknia, nem pedig 3 — 4 mértföldre a Vágfolyótól, és erre nézve az illető mérnök már utasítva is van. Különben ha ugy vesszük a dolgot, amint van: nem is oly nagyon absurdum, amint látszik. Mert a tervek Pesten állíttatnak össze. A folyam mentében csak a fölvételek történnek, és hogy azok földolgozása a folyamtól egy fertály órányira, vagy pedig 3 órányira történnek-e: az alig tesz különbséget. Csak ezt kívántam elmondani. Azt pedig, hogy azon mérnök nem foglalkozik a Vág szabályozásával: nem állítaná az igen tisztelt képviselő ur, ha azon véleményt és alapos munkálatot elolvasná, amely a Vágnak és pedig annak eredetétől kezdve minden irányban való tanulmányozása folytán készült. (Helyeslés.) Prileszky Tádé ! Évek óta folyik a Vág-vize mindegyik budget-vita alkalmával. (Derültség. Halljuk! Halljukl) A közlekedési minist erium ez előtt pár évvel — nyomtatásban kimutathatom — azt mondta, hogy a Vág mentén nem