Képviselőházi napló, 1872. VI. kötet • 1873. márczius 10–május 17.
Ülésnapok - 1872-124
340 124. országos ülés márczius 31. 1873. czával való közlekedés az oda vezető kőut teljesen járatlan volta miatt egészen megszűnt; a közlekedés fönakadásából eredt nagy hátrányok megakadályozása végett oly módon intézkedni, hogy az eperjes-kéthársi vonalrész a szerződésben kikötött határidő lejárta előtt a közforgalomnak azonnal adassék át." Tisza Lajos: Tisztelt ház! A hozzám intézett interpellatióra van szerencsém annyit válaszolni, hogy engedélyokmányszerüleg a megnyitás csak az egész vonalra kell, hogy megadassák. Itt semmi oly körülmény fon nem forog, mely netalán a vonalnak vagy egy más vonalrésznek jövedelmezőbbekké tétele szempontjából indokolhatná azt, hogy az államra nézve a kamatbiztositás terhének megkezdését a kormány előbb engedje meg, mint arra engedélyokmányszerüleg kötelezve van, Ennélfogva részemről nem tartanám helyesnek, hogy egy része azon vasútnak előbb nyittassák meg, mint az egész vonal megnyitási ideje bekövetkezik; a mi különben legközelebb megtörténik. (Helyeslés.) Szmrecsányi László: A választ tudomásul veszem; föntartom azonban magamnak, hogy annak idejében a szükséghez képest határozati javaslatot tehessek a ház asztalára. Elnök: Tudomásul veszi a tisztelt ház a minister feleletét? (Tudomásull) Tehát tudomásul vétetik. Remete Géza: Tisztelt ház! Van szerencsém özvegy Klug Ignáczné vasvári lakosnőnek kérvényét a tisztelt ház asztalára letenni, melyben az 1848 — 1849-iki hadjárat alkalmával a magyar hadsereg részére kiszolgáltatott 13.667 részlet kenyér árát, részletét 10 krajczárjával számítva, öszszesen 1366 forint 70 krajczár megtérítéséért esedezik. Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Schvarz Gyula: Tisztelt ház! Van szerencsém benyújtani Szabó József volt adóhivatali tisztnek kérvényét, melyben az ellene véghezvitt igazságtalan eljárás orvoslásaért, vagy valamely törvényszéknél, vagy járásbíróságnál írnokként alkalmaztatásáért, vagy pedig egy évi végkielégítéséért esedezik. Elnök: Mindkét kérvény a kérvényi bizottsághoz utasittatik.^ Lázár Ádám: Tisztelt képviselőház! Egy büntetőjogi, társadalmi és emberiségi tekintetekből egyaránt fontos kérdésben vagyok bátor a tisztelt igazságügyminister úrhoz interpellatiot intézni. Megengedem, hogy ezen kérdés helyi természetű lévén, nem is tartoznék a tisztelt ház elé; de miután fontos és sürgős intézkedést igényel, s igényelhet, különösen tekintettel a börtönökre átalánvéve, hogy az annyival inkább megérdemli a ház előtti fölszólalást; mert az erdélyi részekben, az osztrák büntető-perrendtartás szerint megszabott berendezése a börtönöknek semmi akadályokba nem ütközik egy felől, míg más felől a börtönök a királyi ügyészek alá helyeztettek nemcsak, de a királyi ügyészek rendkívüli drágasági pótlékkal is elláttattak; és mert kívánatos, hogy kiválólag a vidéki börtönügy addig is, míg börtönügyünk országosan is rendeztetnék: az ilyen fölmerülő börtönügyi kérdések különösebb figyelemmel tárgyaltassanak. Ez alkalommal a marosvásárhelyi börtön érdekében kívánok fölszólalni. A mint az igazságügyminister ur méltóztatik tudni, Marosvásárhelyen 204 ezer lélek után van egy törvényszék fölállítva, mely alá részint a polgári- és büntető-ügyek, részint a váltóügyek vannak sorolva, elhallgatva azon lényegesesebb további teendőket, a melyek részint mint csődbíróság, részint mint a királyi tábla székhelyén lévő törvényszékhez tartozó fontosabb ügyekben, mint fölségsértési stb. esetekben végezni hivatva van, miután a marosvásárhelyi törvényszék területén egy nagy költséggel kibérelt hivatali helyiségben összesen 23 olyan kis szoba van kijelölve börtönöknek, a melyek átlag véve rendesen alig képesek 3—4 ágynak helyet adni; ezen 23 kis szoba használtatik több mint egy év óta 230 fogoly bezárására, egy szintén szűk udvarral, a mely körülmény egymaga elegendő arra, hogy a királyi ügyész a börtönökben vizsgálatot tartván, alig volt képes a bűzhödt lég miatt 3—4 perczig bent maradni ; hozzájárul még az is, hogy nem ritkán járványok és kórok terjesztője ezen börtön-helyiség; azonkívül bizonyos időben előkelő kereskedők csőd alá esvén, már mint pusztán gyanúsítottak is elfogattak, és a közönséges bűntettesekkel, a rablókkal és tolvajokkal egy helyiségbe tétettek vizsgálati fogságba. Ezen kérdésben kívánom a tisztelt igazságügyminister úrhoz a kérdést intézni, miután a fogságbüntetés czélja nemcsak a szabadság korlátozása, hanem a börtönök minősége és ezélszerü berendezése által érendő el, min a gyökeres börtön-reformokig is segíteni kell, remélvén, hogy e tekintetben kedvező választ fogok nyerni, interpellatióm röviden következőleg szól: Interpcllatio az igazságügyministerhez. Börtönügyünk gyökeres rendezéséig a fönálló helyiségek minősége kiváló figyelmet igényelvén, kérdem az igazságügyminister urat: 1-ször: van-e tudomása arról, hogy a marosvásárhelyi királyi törvényszék rendelkezésére ugyan azon épületben 23 szűk szoba börtönül szolgál, melyekben átlagosan 230 egyén őriztetik? 2-szor: van-e tudomása, hogy ezen börtönök térfogata, ugy az udvar területe sem fogdái, sem emberiségi szempontból a czélnak meg nem felelnek ?
