Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-93

348 93. országos ülés február 19. 1873. volt, hogy erre nézve behozta a törvényjavaslatot, mely által a munkács-stry-i vasútnak magyarországi része is biztosíttatik, mig én nem voltam még oly szerencsés helyzetben, hogy az ő komoly gondosko­dásának eleget tettein volna csak annyiban is, hogy a törvényjavaslatot ide behozhattam volna. Irányi Dániel: Bocsánatot kérek a tisz­telt háztól, de ez nem felelet az én kérdésemre; én a minister úrtól az eperjes-tarnovi pálya építésére nézve intéztem kérdést, a minister ur a munkács­stry-ivel felelt; én azt kérdeztem: mi oka annak, hogy mig az eperjes-tarnovi vonal magyarországi része az ország határáig ma-holnap megnyittatik: túlfelől azonban annál egyéb nem történt, minthogy múlt deczemberben pályázat hirdettetett, mely ered­mény nélkül maradt. Azóta olvastam, hogy törvény­javaslat terjesztetett a Reichsrath elé; de egye­bet nem láttam. Miután azon vasút túlsó részének kiépítése legalább is két évig fog tartani, mert — Ma­gyarországon is annyi ideig tartott: — addig a magyarországi vonal is összeköttetésnélküli zsák-uteza marad. Ez az én sérelmem, és erre nézve kértem fölvilágosítást a minister úrtól az iránt, vajon a lajthántuli kormányt sürgette-e arra nézve, hogy ez ügyet intézze el. Tisza Lajos közlekedési minis­ter: Én egyszerűen megengedem, hogy kissé rö­viden válaszoltam a tisztelt képviselő urnák. Azt mondtam, hogy azon határig, amely hatáskörömet megszabja, megtettem mindent, hogy biztosítsam az eperjes-tarnovi vasút kiépítését, és illustratioképen hoztam föl csak azt, hogy másrészről a cislajtháni mi­nister is a határszélig vezette a már egy év óta munkában lévő pályarészt, mely által a magyarszági­stry-i vonal biztosíttatik. Én többször megkerestem ez iránt a lajthántuli kereskedelmi ministert, és nem tudom sürgetésemnek eredménye' volt-e; hanem ő annyival előbb van, mint mi, hogy azon pályára nézve, mely hasonló körülmények közt állapíttatott meg, a törvényjavaslatot behozta a birodalmi tanács elé : mig én nem vagyok még oly szerencsés helyzetben, hogy azt előterjeszthettem volna. Ivánka Imre : Engedelmet kérek, hogy én is szólhassak egy pár szót e kérdéshez. E két vasútnak igen sajátságos az esete, és emlékezetembe hozza azon viszonyt, mely annak idején Nógrád- és Hontmegye közt volt a pesti úttal, melyre nézve a két megye nem tudván kiegyezni, hogy hol kap­csolja össze az utat: mindkettő elvezette az utat a határig, de azon az egy mértföldön, melyen átment volna, ott a fuvarosok lovai beledöglöttek. így va­gyunk a galicziai úttal is. Mi kiépít ittuk a tarnowi utat a határig, ők kiépítették stryi utat Magyarország határáig, mig mi Magyarország n a munkács-stryi vasút építését meg sem kezdtük, és épen ebben vagyok bátor a minister úrhoz egy kérdést koczkáztatni. Tudvalévő dolog, hogy a munkács-stryi vas­utat azért nem lehetett kiépíteni, mert az arra szánt tőke nem elég. Ha ez így van, — és ezt mindenki, a ki vele foglalkozott, kénytelen elismerni: — akkor a hatalmat a törvényjavaslatnak módosítására, és a nyilt titoknak a házban való bevallását tisztán csakis a ministerium kezében látom. Ne maradjunk azon sajátságos helyzetben, hogy készítettünk két straté­giai vasutat, melyeket használni nem lehet; a har­madiknál pedig az alagutat nem lehet elkészíteni, s igy építettünk tehát 3 vasutat, melyeknek hasz­nát nem lehet venni. Steiger Gyula tisztelt képviselő ur megjegyzé­sére kissé csodálkoztam ; mert valóban azt hittem, hogy a vasúti fő fölügyelőségnek szervezete nála kérdésre nem fog alkalmat szolgáltatni, mert tudo­másomra 3—4 éven át alkalma volt minden részle­tében tanulmányozni azt, hogy a vonal-biztosok mennyire lesznek szükségesek, vagy nem. Meglehet, és hiszem, hogy a ministerium még ezen ülésszak­ban be fogja terjeszteni ezen szerencsétlen vasutat, melynek kiépítését én szorgalmazom, t. i. a mun­kács-stryit, és akkor az egyének szükségesek lesznek. Azt hiszem, hogy a kormányban annyi bizal­mat kell helyezni mindenkinek, hogy azon pénzt, melyre szüksége nincs, nem fogja elkölteni. (He­lyeslés.) Tisza Lajos közlekedési minis­ter: Tisztelt ház! A munkács-stryi vonalra nézve, melynek fontosságát részemről szintúgy belátom', mint Ivánka Imre tisztelt kéjrviselő ur: azt vagyok bátor megjegyezni, hogy miután már oly sok és szomorú tapasztalást tettünk a kárpáti pályákkal, megvallom, nem akartam a t. ház elé oly tervek­kel jönni, melyeket a magam részéről minden rész­leteiben ki nem dolgoztattam. Ez volt az ok, hogy a munkács-stryi pálya be­terjesztése eddig halasztatott; de halasztatott most ismét egy pár hétig más okokból; nevezetesen, mert nem tartottam helyesnek e kérdéssel a tisztelt ház elé állani, melyre nézve szerződésileg biztosítva nem vagyok, midőn a közlekedési eszközök hálózata a t. ház előtt nem fekszik. A mint a két dolog kész lesz : okvetlenül a ház elé fogom azt hozni. (He­lyeslés.) Magára az előirányzatra nézve bátor va­gyok megjegyezni, hogy méltóztassanak a 44-ik lapról azon két mérnöki egyént és irodai átalányt, mely a keleti vasút fölött említtetik, áttenni a 47. lapra az észak-nyugati pálya után, és akkor rendben lesz a kérdés. Helyes azon állítás, hogy a vonal-bizto­sokra a stryi vonalnál nincs szükség; mert ha a munkács-stryi vasút megszavaztatik : akkor kérni fogom a tisztelt házat, hogy szavazza meg a vonal-

Next

/
Oldalképek
Tartalom