Képviselőházi napló, 1872. IV. kötet • 1873. február 3–február 21.

Ülésnapok - 1872-93

342 93. országos ülés február 19. 1873. mig a soroksári ágnál, nagy küzdéssel ugyan ; de mégis sikerült az elzárás aránylag igen ölesén, ésezáltal nyertük azt, hogy a főelzárás a Csepel-sziget csúcsánál nyugodt vizben történhetik, és pedig okvetlenül olcsóbban. 100° szélességre volt tervezve, egyenlő szélesre egyenként 125°-re lesznek teendők. A tábori kárház alatti vonal módosíttatott anynyiban, a mennyiben a viz medre a budai parthoz közelebb hozatott. A soroksári ág elzárásánál azon változtatás történt a terven, hogy az elzárás nem közvetlenül az elágazásnál, hanem alább magában a soroksári ágniedrének valamely sekélyebb vízmélységgel biró részén eszközöltetik. A rakpartok alsó síkja fölebbemeltetett 16 lábról 18-ra, a jelenlegi pesti rakpart magasságára. A beton-alap fölszine egy lábbal emeltetett; az emeletes rakpart mellett lépcsőzetes rakpartok is fognak készülni, és végre a rakpart-falak biztosabb, tartósabb szerkezettel fognak elláttatni. Mindezen eltéréseket az eredeti tervtől a jelentés bőven és részletesen indokolja és Lalanne, Dahlman és Coumes külföldi szaktekintélyek véleményével is támogatja. A minister előadása szerint ezen módosítások nemcsak czélszerübbek s technikus szempontból szükségesek, de még pénzügyi tekintetnél fogva is figyelmet érdemelnek; mert az által, hogy kevesebb párhuzamműnek építését teszik szükségessé: a munkálatok egy részénél a költségeket leszállítják annyira, hogy az itt származó megtakarítás fedezi a munkálatok más részénél előálló költségtöbbletet, ugy, hogy a módosított tervek, daczára annak, hogy a szabályozási építményeket biztosabbakká, tökéletesebbekké teszik, az eredetileg megállapított költségvetésen fölül ujabb összegek megszavazását nem teszik szükségessé. A bizottság a minister jelentésében előadottak alapján indítványozza a tisztelt képviselőház előtt, hogy a minister előterjesztését és a dunaszabályozási elfogadott terveknek abban foglalt módosításait helyeslő tudomásul vegye, és azokra jóváhagyását megadja. Tisza Lajos közlekedési minister i Azt hiszem, nem fogja a tisztelt ház tőlem azt várni, hogy azon hosszú adathalmazra, melyet itt Csávolszky képviselő ur szíves volt fölolvasni, én most, anélkül, hogy az adatok kezemben volnának, válaszoljak ; hanem igen óhajtottam volna, hogy Csávolszky képviselő ur azon egyéntől, a kitől ezen adatokat nyerte, megszerezte volna a helyesebb adatokat arra nézve is, hogy átalában a soroksári ág elzárásával kétszeres költséget okozott-e a ministerium az államnak vagy sem; mert, min nem kételkedem, szakértőtől kapta a részleteket, melyeket fölolvasott. Attól megmagyaráztathatta volna magának azt, a mit, ha jól emlékszem, jelentésemben is elmondok, hogy az elzárási költség tetemesen alábbszállott; mert kérdéses, hogy a nagy Duna sebtében sikerült volna az elzárás a Csepel-sziget csúcsánál, Másfelől a tisztelt képviselő ur szemére hányja a ministeriumnak, hogy kikötőt létesített, a nélkül, hogy erre az országgyűlés részéről megbízást nyert volna. Kívánnám megérdemelni ezen szemrehányást. Azonban ugyan távol vagyunk még attól, hogy ott kikötő létesíttessék és erre még igen sok költség szükséges. Nem is a kikötő létesítésének szempontjából történt az egész, hanem az elzárásnak technikai könnyebb eszközlése végett; hogy ott kikötőre hely kínálkozik: azt hiszem, ha az esetleg ugy hozza is magával, ez nem a ministerium műve. Azt monda a képviselő ur, hogy a tervek fölületesek, és nincs hivatkozás a mellékelt szakvéleményekre. Nem az volt a czél, JVlidőn jelentésemet megtettem, mellékeltem a számos részletes nagy terveket, melyekre vonatkoznak a jelentések is, illetőleg a szakértői vélemények. A képviselő urak közt kiosztott jelentéshez csatolt terv egyszerűen a jelentés könnyebb megértése czéljából használtatott. Annak gyakorlati hasznát nem láttam és eddig nem is történt soha, és én a jövőre sem ajánlom, hogy mindazon költséges részletes tervek, mintegy 5—6 száz terv, lithographiroztassék és kiosztassék. Azoknak egy példánya megvan, be lett terjesztve a házhoz; a pénzügyi bizottság látta és határozott isfölöttök. Tovább menni két okból nem is tanácsos, egyik a nagy költség, a másik a rémítő időveszteség kérdése. Körülbelől ezek voltak azok, miket a képiselő urnák előadásáról megjegyezni akartam. Ha a tisztelt ház kívánja, hogy mindazon detaileokra, melyeket ő fölolvasni szíves volt, feleljek: fölkérem ezen óhajtásának nyilvánítására. (Jobb felől fölhiáltásoh: Nem kell!) Irányi Dániel í Tisztelt ház! Én megengedem, hogy az eredetileg benyújtott és a törvényhozás által elfogadott terveknek változtatása hasznos és czélszeiü volt; megengedem — mert a tisztelt minister ur és a pénzügyi bizottság előadója állították; — de azt nem engedhetem meg, hogy ezen változtatást a minister ur föl volt jogosítva önhatalmilag tenni. Lehetnek esetek, hol ily változtatásokra szükség van; de arra, hogy ha az törvényhozás által megállapított terveken történik, arra a törvényhozásnak engedelme szükséges. Ha tehát az netán oly időben történt, midőn a törvényhozás együtt nem volt, azt hiszem, a minister urnák kötelessége leendett, mindjárt, mihelyt a törvényhozás összeült, bejelenteni ezen változtatást és a ház fölhatalmazását kérni. Azért mondtam ezt, hogy ezen