Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.

Ülésnapok - 1869-331

te 331. orszígos ülés ápril 22. 187. sam, miszerint a miniszter urnák válaszában a nélkül, hogy ahoz bárminemű magyarázatot ragasztandónak vélnék, teljességgel megnyugszom ; (Helyeslés) teljességgel megnyugszom pedig azért, mivel egyrészt azt hiszem, hogy nem lehet helyén, másrészt arról meg vagyok győződve, hogy alaptalan volna azon föltevés : hogy a Magyarországban élő eatholieusok kevésb bé honpolgárok, mint eatholieusok, és hogy azok bármit is akarnak vagy szándékoznak: a mi a haza törvényeivel és törvényes gyakorlatával ellenkező volna ; (Helyeslés jobb felől) másrészt mert meg vagyok győződve arról is, hogy a minisztérium ezen esetben a törvényt megtudná ós meg fogná védeni. Ezen két álláspontból és ezen meggyőződés által vezéreltetve, azt hiszem, hogy alkotmányos és parlamenti gyakorlat szerint helyesen járunk el akkor : midőn a törvények hordereje és magyarázata iránt nem az előforduló eset és a törvény alkalmazása előtt vitatkozunk, a minisztériumnak irányt adandók a törvény magyarázata iránt ; hanem akkor hogyha a törvény alkalmazását és a minisztérium által követett eljárást akkor bíráljuk meg : midőn annak eoneret esete csakugyan már előáll. (Felkiáltások bal felől : Ez nem áll!) IJgy hiszem, hogy akármelyikünk fölteheti, hogy a törvény helyesen fog alkalmaztatni. Azt azonban bárminő helyesen formulázzuk, nézet kimondása mellett kinyilatkoztatni: hogy az a minisztérium nyilatkozata lesz, ha ellenmondásra nem talál, elfogadni lehetetlen. (Zaj a bal oldalon.) A törvények alkalmazásáról, a törvényekben letett egyes elveknek horderejéről, törvényes gyakorlat szerint, itélni lehet egyesek meggyőződéséről és a szónoklatokban kimondott pbrasisokból. {Elénk ellenmondás bal felől.) Oly formán itélni, hogy ezek szerint kellene a törvényt magyarázni és a politikában eljárni: szerintem nem lehet. Én a miniszter ur nyilatkozatában teljesen megnyugszom, és azt részemről örvendetes tudomásul veszem. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Tudomásul veszi a t. ház a miniszter ur nyilatkozatát? (Tudomásul veszszük!) Ennélfogva tudomásul vétetett. Következik az eperjes-tarnovi vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvastatása. Ivacskovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Elnök: Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva az eperjes-tarnovi vasutkiépitésről szóló törvényjavaslatot a ház elfogadja s erről a főrendi házat értesíteni fogja. Következik a napirenden levő törvényjavaslat tárgyalásának folytatása, mely az irtványokról szól, és pedig annak 9-ik §-a. Ivacskovics György jegyző (olvassa a 9-ik szakaszt.) Dezső Szaniszló: E szakaszhoz módositványt leszek bátor a ház elé terjeszteni. Az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslat 17-ik §-ra nézve a t. ház azt határozta, hogy a felek egyezkedhetnek az iránt, hogy a maradványföldek egy harmadát természetben adhatja át váltságul, és a volt földesúr tartozik ezen ajánlatot elfogadni. A központi bizottság által előterjesztett szövegezésben ezen határozat nem volt világosan kifejezve. A ház e szakaszt egészen újból szövegezte. Ha most tekintetbe veszszük ezen tárgyalás alatt levő 9-ik %~t: ebben egészen hasonló esetre találunk ahoz, mely az úrbéri birtokviszonyok rendezésénél előfordult. Itt is azon eset fordult elő, hogy az irtványok megváltására kötelezettnek jogában áll az irtványok egy harmadát a földesúrnak átengedni; de a központi bizottság szövegezésének azon hiánya van, hogy nincs világosan fölemlítve, hogy a felek egyezkedése alkalmával hányad részét kell váltságul átengedni a volt földesúr számára, és nincs világosan kimondva az, hogy azon esetre, ha az egy harmadot a megváltásra köte!ezett felajánlja: a volt földesúr azt köteles elfogadni. Ennélfogva kérem a t. házat: méltóztassék e szakaszt ugy szerkeszteni, mint az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslat 17-ik szakasza szerkesztetett. Módositványom következő. Jámbor Pál jegyző (olvassa Dezső Szaniszló módositványát). Módositvány az irtványokról szóló 693-dik számú törvényjavaslat 9-ik szakaszához. A 9-ik szakasz kihagyatván, helyette uj szövegezés tétetik: „Ha az úrbéri rendbeszedés s illetőleg tagosítás még meg nem történt, a felek szabadon egyezhetnek meg a fölött: hogy a tartozások megváltására kötelezettek az irtványok egy részét engedhessék át a volt földesúrnak. Ha azonban a tartozások megváltására kötelezett a megváltandó irtványok egy harmadát ajánlaná fel: ezt a volt földesúr köteles elfogadni." Horvát -Boldizsár igazságügyminiszter : T. ház! Méltóztatnak emlékezni, hogy ugyanazon elv, mely a 9-dik szakaszban le van téve, az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvénybe is be volt foglalva. Azonban az illető §, a nyilvános ülésben változást szenvedett olykép, mint ezt Dezső Szaniszló itt most felhozta. Hogy mindamellett a központi bizottság az irtványokról szóló törvényjavaslatnak ezen szakaszát nem hozta összhangzásba a háznak a másik törvényjavaslatban megállapított határozatával : ennek oka egyszerűen az, mert az úrbéri birtokviszo-