Képviselőházi napló, 1869. XVI. kötet • 1871. ápril 5–május 31.
Ülésnapok - 1869-336
336. országos ittés május 4. 1871. 107 hassa : akkor egyes kasztnak és osztálynak a biróválasztás joga meg nem adható. (Helyeslés bal felől.) Ellenkezik továbbá ezen szakasz az az 1869 : IV. törvényezikk 7-ik szakaszával, mely jogi képezettség tekintetében kivánja a köz- és váltóügyvédi vizsgát vagy a gyakorlati birói vizsgát. Vagy minden törvényszéknél kivételt méltóztatnak tenni ezen fontos szakasz alól ? és minden törvényszéknél rendszeresítünk ülnöki állomásokat qualificálatlan emberek számára ? De ellenkezik továbbá a jelen javaslat 8. §-a az 1869: IV. törvényezikk 8. szakaszának e) pontjával is, mely azt mondja, hogy biró nem íolytathat kereskedést vagy iparüzletet ; igaz ugyan, hogy önök a kereskedői ülnököt nem bírónak, hanem ülnöknek nevezik ; azonban, hogy több mint ülnök, sőt hogy valóságos biró: az nem szenvedhet kétséget ; de miután tiltva van a bírónak kereskedelmi s iparüzletet folytatni : ezen ülnökök állomása az idézett törvénynyel összeütközésbe jön. Bátor vagyok továbbá felhívni a kormány figyelmét az 1869. IV. törv.-ezikk 9. szakaszára, mely azt mondja: ,,A biró nem fogadhat el magánosoktól sem nyugpénzt, sem bármi néven nevezendő adományt vagy javadalmazást". Kérdem: hogy fogják önök megtiltani a kereskedelmi ülnöknek, hogy ajándékot vagy javadalmazást ne fogadjon el? Az 1869: IV. törvényezikk 11. §. ezt mondja: ,,A biró nem lehet tagja valamely politikai vagy munkás egyletnek". A kereskedelmi ülnököt pedig ettől elzárni nem lehet. Hát az 1869. IV. törvényezikk 12. szakasza? Ez ezt mondja: ,,a biró nem lehet valamely vállalat engedményének tulajdonosa, sem más részvényes kereskedelmi vagy ipartársulat elnöke, igazgatója: vagy ily társulatok igazgatótanácsának, vagy felügyelő, vizsgáló, számoltató bizottmányának tagja". Ugy de a kereskedőtől nem kívánhatjuk, hogy mind erről lemondjanak. Ha a bírót, a ki megválogatva, kinevezve van, minden üzérkedéstől eltetszett zárni: akkor nem látom át, hogy miért rendszeresítsünk külön állomásokat oly emberek számára, kik ezen qualificatiókat meg nem ütik. És méltóztassanak a felelősségre gon dőlni. Vajon hogy fog megoszolni a felelősség terhe oly tanács vállain, melyben egy felől kinevezett, más felől választott fizetett és fizetés nélküli, elmozdítható s elmuzdithatatlan, szakképezett és laicus foglal helyet ? Miután t. ház, én a kérdéses 8. §-t sem czélszerünek, sem szükségesnek, sem pedig az 1869. IV. törvényczikkel Összeegyeztethetőnek s annak megsértése nélkül elfogadhatónak nem. tartom: bátor vagyok módositványomat, mely e 8. szakasz kihagyását indítványozza , a t. ház pártfogásába ajánlani. {Helyeslés bal felől.) Elnök : A főrendi ház jegyzője izenetet hozott, méltóztassék meghallgatni. Nyáry Gyula báró a főrendi ház jegyzője : Méltóságos elnök ur! Igen t. képviselő ház! Kiküldetésem szerint van szerencsém jelenteni, hogy az eperjes-tarnovi mozdony vasút kiépítésére és a Dalmátországba szállított tűzi fára vonatkozó törvényjavaslatokhoz a főrendiház minden módosítás nélkül hozzájárult ; ugy szintén elvileg elfogadta a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatot; tett módosít ványaira nézve azonban kéri az igen t. képviselőház szíves hozzájárulását. Bevégezvén ekkép alázatos jelentésemet, bátor vagyok az említett ügyiratokat tisztelettel kézbesíteni. {Éljenzés.) Széll Kálmán jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot az eperjes-tarnovi vasútról s a Dalmátországba szállított tűzifáról szóló törvényjavaslatok elfogadása fölött.) Elnök : Ezen két törvényjavaslathoz a méltóságos főrendek hozzájárulván, azok ő felségéhez szentesítés végett hódoló tisztelettel szokott módon fel fognak terjesztetni. Széll Kálmán jegyző (olvassa a főrendiház izenetet a községek rendezéséről szóló törvényjavaslatra vonatkozólag.) Elnök: Ki fog nyomatni s tárgyalás végett az osztályokhoz fog utasíttatni. (Nyáry Gyula báró főrendházi jegyző éljenzésék közt távozik.) Most folytatjuk a tárgyalást. Széll Kálmán jegyző (olvassa Vécsey Tamás módositvány át, mely szerint a 8. szakasz kihagyandó.) Halmossy Endre: T. ház! A beterjesztett módositványt nem pártolom; ebbeli indokaimat nagyon röviden elő fogom adni. Az egész törvényjavaslat azon nézetből indul ki, hogy a fennálló alaki és anyagi törvényeken változtatást nem akar tenni, hanem az egész bírósági szervezetet ezen fennálló alaki és anyagi törvényekhez alkalmazva akarja behozni, szervezni. E módositvány által nagyon nevezetes anyagi és alaki törvényeink megváltoztatnának. A módositvány ugy, amint előadatott, nem állhatna meg, hanem akkor oda kellene formulázni, hogy: „azon fennálló törvényekezennel megszüntetnek." A §. ezt mondja: „A váltó és kereskedelmi bíróságok hatásköréhez tartozó ügyek elintézésénél alkalmazandó kereskedői ülnököket." A törvényjavaslatban tehát az mondatik: „alkalmazandó;" e törvény i nem hozza be itt ezen ülnöki intézményt, ha14*
