Képviselőházi napló, 1869. XV. kötet • 1871. márczius 13–ápril 4.

Ülésnapok - 1869-324

340 324. országos iiléc april i. 1871. eme külsőségei akár mint maradvány, akár mint bórföld vagy udvartelki birtok váltassanak meg, — elvégre is a különbség a váltság ősszegére nézve vagy semmi, vagy csak igen jelentéktelen. (Helyeslés.) Huszár Imre előadó: Azon módo­sitvány, melyet Ghyczy Kálmán t. képviselő ur előterjesztett, a 14-ik §-ban foglalt definitióval ellentétben nincs; de a 15-ik§-ra vonatkozó al­kalmazását illetőleg, tökéletesen helyesen je­gyezte meg Paczolay képviselő ur, hogy az ed­digi gyakorlat azon elvek szerint járt el, melyek itt a központi bizottság által ajánlott 15-dik íj­ban foglaltatnak. E kérdést a központi bizottság is megvitatta és épen azon szempontból, melyet kiemeltem, nyert az ilyen eldöntést. Az eddigi gyakorlat annak felel meg, a mi ezen 15-ik§-ban foglaltatik, és Zsedényi Ede képviselő ur azon megjegyzése, hogy Magyarországon a szokás és Ítélet pótolta gyakran a törvényt, különösen mel­lette szól a központi bizottság szövegezésének, mert 18 év óta az itt javasolt 15. §. szerint döntettek el az ily természetű kérdések és en­nek elvetése által a 18 évig fönállott gyakor­lat forgattatnék föl, a mi nem történhetnék máskép, mint legnagyobb sérelemmel és igazta­lansággal azokra nézve, kik e szakasz értelmé­ben mint maradvány földeket váltottak meg olyan külsőségeket, melyekre most az állam ál­tali kárpótlás szándékoltatik megszavaztatni,mind­azon helyeken, hol még az úrbéri rendezés meg nem történt. Ebben minden esetre a legnagyobb igazságtalanság rejlik szemben azon zsellérekkel, kik az eddigi gyakorlatban volt eljárás szerint, összes úrbéri természetű költségeiket mint ma­radvány földeket voltak kénytelenek megvál­tani. Ennélfogva én részemről a központi bi­zottság szövegét kérem elfogadtatni. Elnök: Elfogadja a t. ház a központi bizottság szövegezését? A kik elfogadják, mél­tóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik Ghyczy Kálmán módositványa. Majláth István jegyző (újra fölol­vassa Ghyczy Kálmán módositványát.} Elnök: Elfogadja a t. ház ezen módo­sitványt ? A kik elfogadják méltóztassanak föl­kelni. {Megtörténik.) A többség elfogadja. Mél­tóztassanak fölkelni, kik nem fogadják el. (Meg­\ történik,) Kisebbség. Elnök: Holnap 9 órakor ülés lesz. Az ülés végződik d. u. 2 órakor. 324. ©rssáf?©® Illés 1871. april hó 1-én Somssich Pál elnöklete alatt. Tárgyai: A márczius havi indítványok, határozati javaslatok és törvényjavaslatok bemutatása. Az 1848—49 évi munkaképtelenné honvédek segélyezésére megindított állami sorsjáték jegyei bemutattatván, ezer darabuak megvétele a képviselőknek ajáültatik. A vallásszabadság és polgári szabadság iránt törvényjavaslatok beadása és tárgyalásra kitűzése siirgettetik. Kérvények beadása. Körmondy Sándor a 44 ik sorezrednek Dalma­cziából kiszállásolása iránt interpellálja a kormányt. A gazdasági bizottság jelentése Kónyi Manó gyorsirófőnök fizetése fölemelése iránt. A kérvényi bizottság bemutatja a kérvényi bizottságnak a 41. sz. sorsjegyzékről szóió jelentését. A központi bizottság beadja jelentését az Ausztria és Olaszország között mar fönáiló vasúti összeköt­tetés iránt kelt szerződés beczikkelyezéséröl és az eperjes tarnovi vasút magyarországi részének kiépítéséről szóló törvényjavaslatokról. Az úrbéri törvényjavaslat részletes tárgyalása tovább foly. A kormány részéről jelen vannak: Horvát Boldizsár, Kerkapoly Károly, Szlávy József. Az ülés kezdődik d. e. 9 órakor. Elnök: Méltóztassanak a mnlt ülés jegy­zőkönyvét meghallgatni. Majláth István jegyző (olvassa a márczius 3l-én tartott ülés jegyzőkönyvét.) Salamon Lajos: T. ház! Csak az iránt szeretnék fölvilágosítást nyerni, hogy azon tőrvény­javaslat értetik-e itt, amely most tárgyalás alatt van, vagy pedig az úrbéri viszonyokról szóló többi törvényjavaslat letárgyalása után ? Elnök: A mi most tárgyalás alatt van, az természetesen nem értetik. Halász Boldizsár : Kérem alássan, az­után, a mit most tárgyalunk, mert indítványomat világosan igy tettein, s az el lett fogadva, hogy nem minden úrbéri viszonyra vonatkozó törvényjavas­lat után, hanem mindjárt a jelenlegi után; és én kifejtettem, hogy épen azért szükséges, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom