Képviselőházi napló, 1869. XIII. kötet • 1871. február 9–február 25.

Ülésnapok - 1869-292

292. országos ülés február 22. 1871. 311 képviselő ur egy szót ejtett ki, melyet nem hagyhatok megjegyzés nélkül. Azt monda ugyanis, hogy itt a fővárosban van most egy műértő gépész, a ki a vegytani laboratóriumot fütőgéppel fogja ellátni. Ez alatt, hogy itt Pesten van, kettőt érthetek. Vagy azt, hogy a bizonyos míívész nem pesti ugyan, de magyarországi ember, vagy azt, hogy külföldi. Ha külföldi, szeretném, hogy a kormány, mikor közintózetekről van szó: ne bizzon minden ügyet külföldire, hanem szólítsa föl a hazai iparosokat, vajon képesek-e azt megcsinálni, és ha nem találkozik senki az országban, csak akkor alkalmazzanak külföldit. Ezt akartam megjegyezni. Elnök: Elfogadja a ház az ezen rovatban foglalt költségeket 2 (elfogadjuk!) Tehát elfogadtatnak. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 2-ik rovatot): Atalános kiadások: 49,324 frt. Kautz Gyula előadó: Nincs észrevétel. Elnök: Elfogadja a ház? (Elfogadjuk! Tehát elfogadtatik. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 3-ik rovatot): Nyugélvezmények 5720 frt. Kautz Gyula előadó: Erre vonatkozólag a pénzügyi bizottság azt indítványozza, hogy ez összeg is a cultusminiszterium atalános nyugdijrovatába tétessék át. Elnök: Elfogadja a ház 2 (Elfogadjuk !) Tehát elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 4-ik rovatot): Képzőművészet czéljaira 20,000 frt. Kautz Gyula előadó: Nincs észrevétel. Elnök: Elfogadja a ház 2 (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa 0.2 5-ik rovatot): Történeti műemlékek fölkutatására és föntartására 16,500 frt. Kautz Gyula előadó: Nincs észrevétel. Henszlman Imre: T. ház! A közművelődési czélok czimének 5-ik rovatára van észrevételem. A tavalyi budgetvita alkalmával a t. ház szives volt az én indítványomat elfogadni a miniszteri szerkezet ellenében. Indítványom, mint a 136-ki ülés jegyzőkönyve mutatja a következő volt. (Olvassa): „Vonassák össze a 37-ik lapon előforduló VI. .czim 4. és 5-ik szám alatti két tétel és fejeztessék ki így: „Magyar- és erdélyországi történelmi műemlékek fölkeresésére, fölásatására, fölvételére (lerajzolására) lajstromozására, osztályozására és fölügyeletére 16,500 o. ért, frt. (1. a 135-ik ülés jegyzőkönyv. 238. }.)" Indítványomnak indoka főnáll ez idén, is mint fönállott tavaly. Czélja oly pénzalapot teremteni, melyből a magyar műemlékeket föntartó és megóvó országos fölügyelőséget lehessen szervezni, oly fölügyeletet, minő a legtöbb civilisált országban létezik, mely ott eddig is számtalan emléket megmentett a pusztulástól, s mely, valamint megfelel a mai művelődés szellemének, ugy elevenen tartja a multunk iránti kegyeletet is, és elegettesz a régészeti és történeti tudomány követeléseinek. Ha ezen országos fölügyeletet már tavaly szervezzük, nincs ma okunk sajnálni az utolsó lőcsei városkapu lerombolását, mely csak a múlt nyáron történt, és melynek még rajzával sem birunk; nincs okunk sajnálni a Kákócziak házának azon elíerditését, melyen ez Eperjesen csakis a múlt őszszel ment át, még pedig nem rósz szándékból, hanem mivel mostani birtokosa tanács végett nem tudott hová fordulni. Ha hozzáveszem a kolozsvári igen nevezetes két várkaput, a t. ház látni fogja, hány és minő fontos emlék pusztulhat el végképen egyetlen egy év alatt. Mikor vetünk már véget e vandalismusnak ? S ki tudja: nem fcervezik-e e pillanatban is valamely emléknek lerombolását? Itt tehát summum periculum in mora, s ezért sürgős, sőt égető egy, a nálunk annyira mindennapi pusztítást megakadályozó törvény. Volt szerencsém ilyennek javaslatát 1869-ki decz. 16-kán a t. ház elé terjeszteni; de tárgyalását azért nem sürgettem : mert a belügymininiszter megígérte, hogy maga adand be egy ide vonatkozó törvényjavaslatot. Azonban ez mindeddig nem történvén, kérem a t. házat, utasítaná a mostani minisztert ezen, ha jól tudom, már kész javaslat előterjesztésére, hogy így a kívánt tudományos és kegyeleti czélt minélelőbb elérhessük és emlékeink könnyelmű és oktalan pusztításának valahára végetvethessünk. Van erre vonatkozólag először egy módosításom, és ebből következő határozati javaslatom. A módosítás ez: „Tartassék meg a közmivelődési czélok czimének 5-ik pontja a ház által múlt évben elfogadott szerkezet ; t. i. 5-ik rovat, magyar- és erdélyországi történelmi műemlékek fölkeresésére, fölásatására, fölvételére, lerajzolására, lajstromozására, osztályozására és felügyeletére 16,500 frt szavaztatik meg." Tessék a tisztelt háznak következetesen ezt elfogadni, mint tavaly. Ebből következik a határozati javaslat: „Utasíttassák a vallás- és közoktatási miniszter, hogy a műemlékeinkre valóországos fölügyelőségről szóló törvényjavaslatát, hova hamarábbterjeszsze a ház elé." (Helyeslés.)