Képviselőházi napló, 1869. XII. kötet • 1871. január 10–február 8.

Ülésnapok - 1869-267

267. országos ölés január 21. 187!. t 9 71-iki költségvetésnek 159.971,000 frtnyi fedeze­tével szemben a 70-iki fedezet volt 141.700,000 frt; tehát 12 millió 200,000 frttal haladja meg a 71-iki előirányzat az 1870-ik évi fedezetet. Ezen 12.200,000 frt; többletből egyenes adókra esik 2.584,000 frt; illetékre 2.220,000 frt; jövedékre 5.556,000 frt; államvagyon 1.100,000 frt; a földmivelési minisztériumnál posta és távir­dára 1.000,000 frt. Ha már most a kiadásokkal a többletet összehasonlítjuk, azt tapasztaljuk, hogy a jöve­delemnek 12.200,000 frt többlete 3.600,000 frt­tal haladja meg az 1871-ik évi kiadások rova­tában kimutatott, a múlt évihez képest mutat­kozó 8.600,000 frt többletet. Ez összegek t,.ház,— a mint szerenesés vol­tam azokat több vonásban előtüntetni — azt eredményezik, hogy mig az 1870-ki államkölt­ségvetésben a közösügyi quotára körülbelül 14 V 3 millió maradt, ugy az 1871. költségvetés­ben, a rendes kiadásokat levonván a rendes jö­vedelmekből, maradna 18 millió 100 ezer forint. Nem kell kifelejteni azt sem, t. ház, hogy az 1871-kiköltségvetés az ingó állami vagyon kama­taira nem vett föl semmit. A pénzügyminiszteri költségvetéshez beadott jelentés előterjesztésekor leszek szerencsés a pénzügyi bizottság nézeteit arra vonatkozólag előadni. Miután tavaly 185,000 frt szerepelt mint jövedelem, az az összehasonlítás­nál nem felejtendő ki számításból. Azt is föl kell említenem, hogy a kiadásoknak is van vi­szont egy rovata, mely még betöltetlen, és mely a kiadásokat még növeli, és ez azon összeg, me­lyet a már megnyitott államvasutak befektetett tőkéi után fizetendő 7% kamatra rá kell fizetni; mert e vasutak üzleti bevételeinek föleslege csak 1.295,400 ftot tesz ki, és a fizetendő kamatok mindenesetre nagyobb összegre rúgnak. Ezen ál • lamvasutak bevétele nem futván ki azon össze­get, valószínűleg egypár 100 ezer forint, vagy több lesz ráfizetendő. Ha ezt figyelembe veszszük is, t. ház, mégis körülbelül 17 és~ % millióra tehető azon összeg, mely a közösügyi költségekre ezen költségve­tésből fönmarad; tehát körülbelül 3 millióval több, mint a mennyi maradt az 1870-ki költ­ségvetésben. A rendkívüli kiadások, a rendkívüli bevé­telekkel összehasonlítva; azt mutatják, hogy mig 1870-ben a rendkívüli kiadások rovata 42 mil­lió 270 ezer frttal szerepelt, a rendkívüli bevé­teleké pedig 36.540,000 rel aquótán kivüi 1870­benvolt tehát a rendkívüliek között 5.700,000 frt hiány. Az 1871-ki államköltségvetés, mely a rend­kívüliekre még tetemesb összegeket vesz föl, mint melyeket tartalmazott az 1870-ki, a kiadá­sokrovata alatt 42 millió 226,000 irtot, a bevéte­lek rovata alatt 39 millió 382,000 frtot tartal­maz; tehát 2.844,000 frt. azon hiány, melyet a rendkívüli bevételekkel a rendkívüli kiadásokból levonva, az állanmafc fedeznie kell: tehát ismét körülbelül 3 millióval kevesebb hiány, mint mu­tatkozott az 1870-ki költségvetésben. ÍTem kívánom azon összegeket részletezni, melyek a rendkívüli kiadásokat ily tetemesekké emelik: annak idején a t. ház előtt ki fogom fej­teni, hogy a pénzügy-minisztérium költségveté­sénél, vagy 10 millióval nagyobb összeg vétetek föl, szükséges és hasznos állandó értékeket képező beruházásokra, mint tartalmazott a múlt évi költségvetés. Több vétetik föl a közmunkáknál, több, még pedig tetemes összeggel vétetik föl a postáknál és különösen a távirda huzalok kiter­jesztésénél 1.130,000 frt a földmivelés, ipar és kereskedelmi-minisztérium költségvetésében. Tény az, t. ház, hogy,ha fölveszszük, mit ma az összehasonlításnál fölvenni kell, ha az 1871-aS közösügyi quóta ugyanaz lesz, mint volt 1870-benu az 1870-ki esztendőben mutatkozott 15 milliőnyí deficit körülbelöl 6 millióval lejebb, és igy 9 mil­lióra száll. Én, t. ház ! egyedül a maguk őszinteségében' valóságában és igazságában a rideg számokat soroltam elő, és nemis kívánok ezúttal ezen számok eredményeiből levont következtetésekbe bocsátkozni; egyedül azt constatálom, hogy az 1871-ki államköltségvetés, eltekintve a még ezután megállapítandó közösügyi költségekből Magyar­országra eső résztől — határozottan kedvezőbb, határozottan jobb, mint volt az 1870-ki, és ez­zel szemközt határozott haladást mutat föl; haladást, főleg a rendes kiadások és bevé­telek mérlegében, mely az 187l-re előirányzott bevételek többletének előnyére 3.600,000 ftot tün­tet föl, ha összevetjük a kiadásoknak 8.600,000 frttal előirányzott növekedését, a jövedelemnek 12.200,000 frttal előirányzott szaporodásával. De mindannak méltatása, f. képviselő ház, az egész költségvetés mind kiadási, mind fede­zeti részének megbirálása, megítélése annak: vajon csakugyan mindaz, mi a költségvetésbe fölvétetett, szükséges-e? és vajon minden, a mi szükséges csakugyan felvétetett-e a költségvetésbe? a részletes tárgyalásra tartozik. A részletes tár­gyalásnál fog a ház arról meggyőződni, hogy ezen, annyira investitiókra utalt országban mindaz, mi beruházásokra, mi az adóképesség emelésére és az anyagi és szellemi jólét főlvirágoztatá­sára elkerülhetlenül szükséges : fölvétetett-e a költ­ségvetésbe, és mily összegig vétetett föl? más felől ott lesz kimutatható részletesebben: nem lépte-e túl ezen előirányzat azon batárokat, melyeket átlépni, az államháztartás sulyegyené­10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom