Képviselőházi napló, 1869. XI. kötet • 1870. augusztus 4–deczember 30.

Ülésnapok - 1869-241

164 241. országos ölés november 23. 1870. kormányhoz fordult, azonban hasonlólag semmi eredményűyel. Ezen előzmények után a tényál­lás ma a következő: Folyó év september 1-én megnyittatott a kassa-kőszeg-eperjesi vonal és ott áll a kőszegi pályaudvar, de a forgalomnak valóban átadva nincs, és a kik az ottani viszonyokat és helyi­séget ismerik, igazságot fognak nekem szolgál­tatni arra nézve, hogy a kőszegi állomáshoz mai nap addig, mig a Hernád be nem fagy, hozzáférni nem lehet. A megye közönsége meg­inditandja a keresetet Riche testvérek ellen, de miután én azt hiszem, hogy a közlekedésügyi miniszternek érdekében van, hogy ha már elté­rés történik az engedély okmánytól a vasúti ál­lomások helyiségére nézve, azok mindenesetre ugy épüljenek, hogy azokkal a közlekedés biz­tosítva is legyen, mert csak ez által növekedhe­tik a vasúti forgalom és csökkenhet az államka­mat biztosítási kötelezettsége. Mindezeknél fogva a következő interpellatiót vagyok bátor intézni a közlekedési miniszter úrhoz. „Interpellatio a közmunka- és közlekedésü­gyi miniszterhez. Tekintve, hogy a kassa-oderbergi vasút kő­szegi állomása, melyből az eperjesi szárnyvonal kiágazik, az engedély okmánytól eltérőleg a Her­nád folyó jobb partján épült, s oly fekvésű, hogy azt az egész érdekelt vidék csak a Hernád át­kelésével közelitheti meg, — kérdem az igen t. közmunka- és közlekedésügyi miniszter urat: szándékozik-e a közlekedés föntartása ér­dekében intézkedni akkép, hogy a kőszegi vas­úti állomás, egy a Hernádon az illető vasúti tár­saság költségén építendő híd által az érdekelt vidékkel összeköttessék?" Kérem ezen interpellatiómnak a közlekedési miniszter úrral leendő közlését. Elnök : Közöltetni fog a közlekedési minisztériummal. Prileszky Tádé : Van szerencsém be­nyújtani pozsonymegyei felső Dombó község volt jobbágyainak kérvényét, melyben az irtványok visz­szaváltása tárgyában előttünk fekvő törvény­javaslatra tesznek előterjesztést. Kérem a kér­vényi bizottsághoz utasítani. Elnök: Oda utasittatik. Kemény Mihály : T. képviselőház! Miután a legközelebb múlt november 18-diki or­szágos ülésben a törvényszékek elhelyezése ügyé­ben beadott kérvények a kérvényi bizottság mellőzésével a 25-ös bizottsághoz tétettek át: méltánytalan volna, ha a múlt ülés-szak alatt hasonértelemben beadott kérvények a kérvényi bizottságnál visszatartatnának; kérném tehát, hogy ezek is áttétessenek a 25-ös bizottsághoz. (Fölkiáltások jobb felől: Nem lehet!) Elnök: Ez majdnem lehetetlen a kivi­telben, mert a régibb kórvények már az igaz­ságügyminiszteriumhoz utasíttattak, tehát nem lehet azokat itt újra tárgyalni. Perczel Béla: Kemény Mihály kép­viselő ur kívánságának elég is van téve annyi­ban, a mennyiben az igazságügyminiszter ur, a kihez ezen kérvények áttétettek, azokat a bi­zottságba magával hozta és igy a bizottság azo­kat megtekinthette. (Helyeslés!) Schwarcz Gyula: T. ház! van sze­rencsém a szigetvárvidéki tanitó-egylet kérvé­nyét benyújtani, melyben a rendes tanítók fize­tését 600 forintra fölemelni, és számukra or­szágos nyugdíjazás alapját megvettetni kérik. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Egyébb előterjesztés nincs; következik a napi renden levő tárgy folytatása. A szólók sorában első Ghyczy Kálmán. Ghyczy Kálmán: Azok után t. ház, a mik tegnap részint a miniszteri székekről, ré­szint némely t. képviselő urak által mondattak azon értelemben, hogy az ország külvédelmére, biztonságára, külügyeire vonatkozó s nagy fontos­ságú kérdésekben ő felsége hozzájárulásával ér­demlegesen határozni kizárólag a delegatiót il­leti, és a magyar országgyűlésnek azokhoz szólá­sa nincs; azon tapasztalás után továbbá, melyet a legközelebbi ülésekből merítettem, hogy az igen t. minisztérium a kérdéses túlkiadásnak fedezésére megkívántató összeg előállításának módjáról teljes készséggel adott fölvilágositáso­kat, de ezen túlkiadás szükségességének e ház előtti indokolásától, mint véleménye szerint ki­zárólag a delegatio elé tartozótól, gondosan óva. kodott: — ezek utáu, mondom, kötelességemnek tartom e tárgyról, különösen az országgyűlésnek a magyar minisztérium irányában hasonló esetek­ben létező jogairól, és a magyar minisztériumnak a magyar országgyűlés irányában hasonló esetek­ben létező kötelességéről, némely egyéni nézetei­met, lehető rövidséggel előterjeszteni. {Halljuk.) Igaza van Wahrmann t. képviselő urnák, hogy a kérdés, mely jelenleg tárgyaltatik, igen fontos; fontos nem azon igen szép, de nagyon subtilis elmélkedésekért, melyekkel Wahrmann képviselő, és az igen t. pénzügyminiszter urak, a főkérdésnek mellőzésével, némely másodrendű mellékes körülményeket bővebben fejtegetni czélszerünek véltek; hanem fontos, nézetem sze­rint, azért: mert, miként Wahrmann képviselő ur is jelezte, az ezen néhány milliónyi csekély ösz­szegre vonatkozó tárgyalásban praecedens szán­dékoltatik fölállittatni arra nézve, hogy más, sok­kal nagyobb fontosságú kérdésekben is, a minők például: a külügyek vezetése, a hadseregnek ha­dilábra állítása, és esetleg a béke és háború

Next

/
Oldalképek
Tartalom