Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-184

304 184. országos Ülés május 23. 1870. kormány e mellett Besztercze város érdekeit és mögötte a még hátralevő bányaipar érdekeit nem hagyta figyelmen kivül, mutatja jelentése; mutatja az, hogy maga indítványba hozta, igen helyesnek találja, hogy Besztercze e»y szárnyvonallal kapcsoltassák össze a fővonallal. Csak abban nem érthetek egészen egyet Pauliny Tóth Yümos képviselő ur állításával, hogy az ottani ipar hátrányba jőne az által, mert a szárnyvonal másfél mértföldnyi kerülőt állítana elő a cseh, morva és sziléziai kőszéntelepek felé. En azfc hiszem: oly szerencsés fejlődés indult meg e hazában az ipar terén, hogy a salgó-tarjáni kőszéntelep mindenesetre figyelemre méltó, és ha ezen kis kerülő által talán nyomás fogna gyakoroltatni a beszterczebányai kőszén iparra, ez által az ország veszteni nem fog. Mi a beszterczebányai termék árusítását és továbbszállítását illeti, én azt hiszem hogy ezen fontos ipar, mely a Beszterczebánya völgyben szép fejlődésnek indult, kivitelére és elárusitására nézve kevésbbé van utalva a nyugati tartományokra, mint inkább Magyarországra, a központra és az alföldre; ennélfogva és ezen szempontból ezen irányt helyesebbnek tartom. Ezek volnának azon észrevételek, a melyeknél fogva bátor vagyok a t. háznak a központi bizottság által beterjesztett véleményt elfogadásra ajánlani. Mi a beadott módositványt illeti: én meg vagyok győződve és azt hiszem, hogy a távollevő közmunka- és közlekedési miniszter ur nevében is kijelenthetem azt. miként neki semmi kifogása nem lehet az ellen, hogy először a czélba vett szárnyvonal építésére nézve az előterjesztés még ez évben megtörténjék; nem lehet kifogása másodszor az ellen, hogy ezen voual egyidejűleg készüljön el a salgó-tarjáni vonallal, és ha ezentúl a t. ház elrendelni méltóztatik, hogy ezen száriryvonal szintén államköltségen épüljön : meg vagyok győződve, hogy a közmunka- és közlekedési miniszter urnák az ellen sem lehet ellenvetése. {Helyeslés). Radvánszky Károly: T. ház! . . . Irányi Dániel: Kérem, én folytatni akarom előadásom, melyben a t. államtitkár ur felvilágosítás adatával megszakított. Radvánszky Károly : Engedelmet kérek, én a beadott módosítványhoz akarok szólani, méltóztassanak megengedni, hogy azt megtegyem. Elnök: Irányi képviselő ur még nem végezte be előadását és ő most azt folytatja. Irányi Dániel; A közmunka és közlekedési minisztériumnak t. képviselője kettőt felelt kérdésemre. Először is véleménye szerint midőn az 1868 : XLIX. törvény azt határozta, hogy az északi vonal Salgó-Tarjántól Beszterczebánya felé vezettessék, ez által lehetővé tette azt is, hogy ugyanezen vonal ne Beszterczebánya felé, hanem hogy Körmöczbánya felé vezettessék. Én a t. ház ítéletére bizom: vajon ily magyarázata a törvénynek a logika szabályaival megegyez - e ? midőn egy város harmadfél mértfölddel esik távol egymástól, s midőn mint maga mondja a vasúti bizottság szükségesnek tartotta, hogy e végett külön fölhatalmazást kérjen. A másik, a mint méltóztatott mondani az, hogy erre a vasúti bizottság fölszólítása birta rá a minisztériumot. Igen sajnálom, hogy a közmunka és közlekedési minisztérium ily módon magyarázza a törvényt, s hogy szüksége van, hogy egy bizottság figj^elmeztesse kötelessége teljesítésére. Más országokban is fordulnak elő esetek, hol a kormány kénytelennek érzi magát adott körülmények között a törvénytől eltérni; de nem teszi azt akkor, midőn a törvényhozás együtt ül; vagy ha teszi, rögtön bejelenti: hogy ime itt vagy ott a törvénytől eltérni kénytelen voltam, kérem a t. házat: méltóztassék azt igazoltnak elismerni, és engem fölmenteni. Hallottam egy válaszból, hogy már megkezdettek a munkálatok a körmöczbányai vonalon akkor, midőn a ház ülésezett és folytatták akkor, midőn a képviselőház októberben ismét összejött: a nélkül, hogy a közmunka és közlekedési minisztérium méltónak tartotta volna a törvénytől való eltérést a háznak bejelenteni és még akkor sem tette ezt ; midőn Beszterczebánya városának képviselője ez iránt interpellálta a kormányt. Én ezt sem törvényesnek sem alkotmányosnak nem tartom, (Igaz! bal felől) és reménylem, hogy ezentúl nem fog annyira menni, hogy oda terjessze ki a benne helyezett bizalmat, hogy a világos törvény ellenére cselekedjék. (Bal felől helyeslés.) Hollán Ernő államtitkár: Engedelmet kérek a t.kép viselő úrtól. {Zaj. Halljuk .') Hogy mi volt szándéka a törvénynek, mikor azt határozta, és ugy fejezte ki, a mint a törvénybe be volt vezetve? ahoz nekem is van csekély szavam, annyival inkább van, mert a közlekedési minisztérium javaslatára történt törvényes intézkedés. Én is jói emlékszem arra, hogy azon alkalommal távolról sem volt szándéka a kormánynak, és nem lehetett szándéka a törvénjdiozásnak sem, midőn azt monda, hogy Beszterczebánya felé fogja vezetni a vonalat, különösen akkor, midőn még a tervek sem vétettek föl arra nézve, hogy ez oly változhatatlan intézkedés lett legyen, mely mulhatlanul köti a minisztériumot. Egyátalában nem. Ez oly tág tért nyitott a kormánynak, melyen a minisztérium szabadon mozoghatott. Ha arról lenne szó, hogy a minisztérium a törvénytől az ország kárával tért el, ezen értelme-