Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-183
183. országos ülés május 30. 1870. 295 szívesen nyújtok be egészen külön álló indítványt is. Nekem csak kívánságom és óhajtásom egyfelől: hogy e hazában senkinek joga ne legyen önkényt a szentesitett törvény ellen tenni: és másfelől, hogy ezen az egész vidéket izgalomban tartó, és a minisztérium idejének egy nagy részét igénybe vevő kérdés végre teljesen döntessék el és kérésem csak az: hogy méltóztassék indítványomat a pénzügyi és vasúti bizottsághoz utasítani, és egy nem igen hosszú időre tárgyalásra kitűzni, hogy eldőlvén ez ügy, tudjuk már egyszer valahára tisztán : hogy megyen-e vagy nem a vasút Torda felé ? Gorove István közlekedési miniszter : Ha t. képviselő ur szíves lenne múltkor tett interpellatiójának e tárgyra vonatkozó részét ismételni, talán rögtön tudnék felelni. Tisza László: Nincs az interpellatio a kezemnél, de a mennyiben röviden emlékezem, három pontra szorítkozott az interpellatio. Első az, hogy van-e tudomása ? (Zaj.) Egyébiránt elhozom az okmányt, és ismét átadom, akkor méltóztassék rá felelni, mert most ugy is a ház türelme kifáradt. Elnök: T. ház ! Ezen hosszan vitatott tárgyban talán mégis határozatot keli hozni és mindenesetre arra kell szavazni, hogy elfogadja-e a t. ház a központi bizottság véleményét vagy nem? A kik elfogadják méltóztassanak fölállani. [Megtörténik.) A többség elfogadja. Ezen határozat nem veti el Tisza László képviselő ur indítványát : hanem az mint önálló indítvány tekintetvén, a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Most következik a részletes tárgyalás. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Elnök: Elfogadja a t. ház'? (Elfogadjuk!) Tehát eltbgadtatik. Mihályi Péter jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1 §-át.J Bujanovics Sándor a központi bizottság előadója: A központi bizottságnak erre nézve két észrevétele van, t. i. az 1. §. 2-ik sorában „Gyulafehérvár, Marosvásárhely s Nagy-Szeben" helyett: „Gyulafehérvárra, Marosvásárhelyre s Nagy-Szebenbe" és ugyan e §. utolsó sorában minden félreértés kikerülése szempontjából a „Kocsárdnál" szó elé („Székely") tétetni indítványozza. Elnök: Elfogadja a tisztelt ház? (Elfogadjuk '.) Tehát elfogadtatik. Most következik az 1868. évi XLIX. törvényezikk 1. §. d) pontjának módositványa. Bujanovics Sándor a központi bizottság előadója {olvassa a központi bizottság jelentését) : A központi bizottság „az 1868. évi XLIX. törvényczikk 1. §-a d) pontjának módosítása iránt* beadott törvényjavaslatot, az ahoz mellékelt indokolás, valamint a vasúti és pénzügyi bizottság együttes jelentése alapján, azon módosítással, hogy a 2-ik §. a törvényjavaslat szövegéből kihagyassék, s a közlekedésügyi minisztérium az abban érintett szárnyvonalak tüzetes tanulmányozására, s e tanulmányok eredményének az országgyűlés elé terjesztésére határozatilag utasíttassák, elfogadta, s hasonló elfogadás végett a tisztelt háznak ajánlja. T. ház! Az 1868. XLIX. törvényczikk, mely a vasúti kölesönből befolyt pénz hova fordításáról szól, d) pontjában a kiépítendő vasutak közé sorozza a Salgó-Tarjántól Losonez és Beszterczebánya felé a kassa-oderbergi vasúttal csatlakozó vasutvonalat. Tekintve ezen vasútnak főleg gabonakiviteli kiváló fontosságát az ország érdeke, kívánja, hogy e vasút két végpontja t. i. Pest és Oderberg a lehető legrövidebb utó vonalon köttessék egybe s akként legyen építve, hogy a nagy forgalomnak megteleljen. Miután e vasútnak Beszterczebányán való vezetése oly nehézségekbe ütközik: a minisztérium egy törvényjavaslatot terjesztett be, mely szerint ezen pont akként módosittatik, hogy ezen vasút nem Beszterczebányán, hanem Körmöczbányán át vezettessék a kassa-oderbergi vaspályához. A minisztérium ezen eltérést technikai s forgalmi szempontból indokolta, s a vasúti bizottság ezen eltéréshez hozzájárul, én pedig a központi bizottság részéről annyival inkább ajánlom elfogadás végett, ^minthogy a beszterczebányai érdekeknek egy O-Zolyomtól a gömöri vasúthoz vezetendő másodrendű vonal által, elég fog tétetni. Pauliny Tóth Vilmos : T. képviselőház ! Ámbár ugy hiszem, hogy ez ügyben nem igen van capaeitatiónak helye, mégis megpróbálom szerencsémet, hogy meggyőzzem a t. képviselő házat, hogy az, a mi az. előttünk fekvő mostani törvényjavaslatban foglaltatik, t. i. hogy az előbbi törvény módosittassók, az országra nézve káros. Azt hiszem, nem igen van a capaeitatiónak helye azért, mert a t. ház már kényszer helyzetbe hozatott, miután a törvény világos szavainak ellenére nem a beszterczei vonal, hanem a jálnai vonal tényleg építtetik és a nagyobb építések megkezdettek, mondom, kényszer helyzetbe van hozva erkölcsileg, mert azt, a mi törvénytelenül történt, mostani határozata által törvényesíteni kénytelen. Elmaradt országokban sok hiba történik el-