Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-183

183. országos ülés május SO. 1870. 90K gadják-e a pénzügyi bizottság jelentését vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Csak az előadó áll fel.) Nem fogadtatik el. Ennek ellenében áll Zsedényi képviselő ur határozati javaslata. Várady Gábor: T. ház! Mielőtt e határozati javaslat szavazásra kerülne, kérem a t. elnök urat, méltóztassék a kérdést ugy feltenni : hogy Zsedényi képviselő ur határozati javaslata átalanosságban fogadtatik-e el ? mert föntartom az iránti jogomat, hogy ezen javaslatra nézve módosítást terjeszthessek elő. Elnök: Már van is módosítás. Méltóztassék talán képviselő urnák is most beadni módositványát. Előbb jegyző ur fel fogja olvasni a határozati javaslatot. Mihályi Péter jegyző (olvassa Zsedényi Ede határozati javaslatát.) Éhez jön Simonyi Ernő modositványa. (Olvassa a módosüványt.) Zsedényi Ede: T. ház ! Csak felvilágositásképen akarom mondani, hogy az én indítványom — miután a tárgyalások megkezdése okvetlen feltételezi az adatok bírását is — természetszerűen magában foglalja, hogy mindkét vonal, a Palocsa és a Bártfa felé vezetendő vonal is tanulmányoztassék. Azonban, ha kívánják, hogy ez külön is bele tétessék : én elfogadom. Várady Gábor : T. ház! Csak ezen egy szóeskát kérem a határozati javaslatba fölvétetni : „mielőbb." Indokolom a t. háznak múlt évben ezen két vonalra nézve hozott határozatával, a melynél fogva a kormány utasíttatott, hogy előterjesztéseket tegyen mind a két vonalra nézve. Miután a kormány e kötelességének máig sem tett eleget : jogosítva van a képviselőház, sőt, nézetem szerint, utalva is arra, hogy most ezen előterjesztések mielőbbi megtételére utasítsa a kormányt. Kérem tehát ezen egy szócskának „mielőbb' betételét. Elnök : Kérem azon képviselő urakat, a kik Zsedényi Ede képviselő ur határozati javaslatát elfogadják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) A t. ház elfogadja. Az első toldást Simonyi Ernő képviselő ur indítványozta, és ez abban áll, hogy említtessék meg a Bártfa felé vezetendő vonal tanulmányozása is A kik elfogadják ezen módositványt, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Második módositványt Várady Gábor ur tette, mely szerint ő ezen szónak „mielőbb" beigtatását kívánja. Gorove István közmunka- ésközleketlési miniszter; En arra kérem a t. képviselő urat, szíveskedjék nekem fölvilágosítást adni, hogy azon szó „mielőbb" hová tétessék be és mire vonatkozik? Mihályi Péter jegyző fólolvaesa Várady Gábor módositványát.) E szó után „tárgyalásokat" tótessék „mielőbb." E szerint az egész határozat igy fogna hangzani: „A minisztérium felhatalmaztatik, hogy az eperjes-tarnovi és a munkáes-stryi vasutvonalaknak állam-kamatbiztositék mellett és engedélyezés utján leendő kiadása ezéljából az engedélyezési tárgyalásokat mielőbb megindítsa." (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja a t. ház ? (Elfogadjuk.) Elfogadtatott. A napirenden levő második tárgy az 1868. évi XLV-ik törvónyezikk 2-ik §-a b) pontjának módosítása iránti törvényjavaslat tárgyalása. Bujanovics Sándor előadó (fölolvassa a központi bizottság jelentését.) T. képviselőház! Az 1868. XLV. törvónyezikk, mely a keleti vasút építéséről szól 2-ik §-sának b) pontja rendelkezik a maros-vásárhelyi szárnyvonal kiépítéséről akképen, hogy az a fővonalból Gerendnél ágazzék ki. A minisztérium által ujabban eszközölt felmérések és tanulmányozások azonban bizonyítják azt, hogy, ha ezen elágazás nem Gerendnél, hanem Koesárdnál eszközöltetik, ez által a pest-kolozsvár-brassói fővovonal egy egész mértíölddel rövidebb lesz. Miután ezen egy mértföldnyi különbözet egy ily világforgalmi pályánál a versenyképességre nézve nagy fontossággal bir: a központi bizottság a vasúti és pénzügyi bizottságok véleménye alapján ezen eltérést a t. háznak elfogadás végett annál is inkább ajánlja, minthogy az által, hogy a fő- ós mellékvonalnak e változás által egy tized mértfölddel való meghosszabbulása az államkincstárt terhelni nem fogja; mely ezélból egyúttal egy határozati javaslatot van szerencsénk bemutatni. Tisza László: T. ház! Az 1868-ki XLV. törvény pontjának módosításáról van szó. Engedje meg nekem a t. ház — annak előrebocsátása mellett, hogy vasútvonalak meghatározása felfogásom szerint pártkérdést semmi szin alatt magában nem foglalhat — kifejtenem nézetemet az iránt, hogy a fönérintett törvénynek nemcsak a miniszter előterjesztésében javaslott pontját kell megváltoztatni, de még egy más pontját is, azon esetre, ha e törvényt a tényállással egyhangzásba akarjuk hozni. Nem azb fejezem ki ezzel, t. ház, mintha nézetem a törvény megváltoztatása volna; sőt kegyes engedelmével a t. háznak ki fogom fejtem azt, hogy én épen e tényállás helytelensége nyomán akarok az általam jelzett tekintetben oda vissza jutni, hogy az 1868. XLV. törvényczikk rendelkezése megtartandó. Midőn ezt kívánom t. ház, becses figyelmét kérem egy város nevében, mely