Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-109
109. országos Ölés január 3i. 1870. 91 az ebbeli közlekedés könnyítését nem szabad szem elől téveszteni. Hanem a mint egy részről ezt igenis átlátom, más részről nem tartozom azon buzgó képviselők közé, kik egyes folyók szabályozására 100,000 — 200,000 irtokat amúgy könnyedén szavaznak meg; hanem azt hiszem, hogy miután Kvassay képviselő ur azt indítványozta, hogy terv készíttessék — mert ő maga azt igen jól tudja, hogy terv nélkül szabályozni nem lehet — ós a tervek elkészítésére százezrek lesznek szükségesek; indítványozom, hogy oda utasít assék a minisztérium, miszerint a Vág vízének szabályozására vonatkozó terveket okvetlenül ez évben készítse el és a jövő költségvetésnél okvetlenül terjeszsze a ház elé; a költségek pedig azon tételekből födöztessenek, melyeket már Hollán képviselő társunk is fölemlített. Ez intézkedések név szerint ezen hét megyének területére vonatkoznának : Szepes, Liptó, Turóez, Árva, Trencsén, Nyitra és Komárom megyéket illeti; de mindenesetre ki kellene tenni, hogy a Vág vizének szabályozására egy év alatt okvetlenül készítse el a tervet azon pénzből, me ly itta megyékre nézve ki van vetve és a jövő költségvetésnél terjeszsze azt a ház elé. Ez módositványom, különben pedig pártolom Kvassay képviselőtársam indítványát. Simonyi Ernő : Ha netán azt az utat méltóztatnának követni, melyet Zsedényi ur kijelölt, hogy t. i. most hozzunk határozatot e pont fölött, akkor én is bátor leszek hozzá szólni. (Fölkiáltások: Most! Tartsuk meg a sorrendet!) Elnök: Azt hiszem, tartsuk meg a sorrendet, és ha átalánosságban senki nem akar szólni, akkor, ha pontonkint fog az tárgyaltatni, rájövünk a most fölhozott pontra. Kezdjük tehát most mindjárt a Dunánál, Széll Kálmán jegyző (olvassa a költségvetésnek a Duna szabályozásra vonatkozó rovatát). Pulszky Ferencz előadó (olvassa): „Ezen czimnek első rovata alatt, a Dunán teendő építkezések költségeinek födözésére a bizottság a minisztérium által előirányzott 195,292 frtot megajánlandónak véleményezi. Kijelenti azonban a bizottság, hogy a Dunának szabályozására a helyenkint elszigetelten létesített egyes vizi müveket elegendőknek egyátalában nem tekintheti. Ismétli e helyett azon múlt évi kijelentését, hogy szükségesnek tartja, miszerint a minisztérium a felső Duna Pozsonytól, Gönyőig leendő szabályozásának terveit és költségvetését terjeszsze mielőbb az országgyűlés elé; az ez iránt egyúttal bemutatandó törvényjavaslatban pedig ugy a födözet, mint az érdekeltek netaláni hozzájárulási aránya iránt is javaslatot tévén. A bizottság továbbá oda utasitandónak tartja a miniszttiiiumot, hogy a mohácsi ujabb partvédezet költségeihez leendő hozzájárulás iránt az érdekelteket : úgymint a Duna gőzhajózási társulatot, ugy is mint hajózási vállalatot, ugy is mint a mohács-pécsi vasút tulajdonosát, valamint Mohács városát is, utólag szólitsa föl, és velők ez iránt tárgyalásokat indítson meg." Ez a bizottság véleménye ; mihez hozzájárul az, hogy itt azon szavak elhagyassanak, melyek az indokoláshoz nem ]3edig a költségvetéshez tartoznak. Ennélfogva a szöveg csak igy állana: „A Dunánál 1 : a) a szapi partvédmü főleg folytatására 50,000 ft;" b) a mohácsi ujabb partvédezet folytatása és befejezésére 10'<,892 ft. Mert a mi itt hozzá van adva, az az indokoláshoz, nem pedig a költségvetéshez tartozik. Simonyi Ernő : T. ház! Ezen pontra nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy itt is azt látom, a mi sok tekintetben előfordul a közlekedési minisztérium működésénél, hogy alkotmányellenesen jár el. Az mondatik t. i. az első pontnál, hogy „a szapi ujabb partmü létesítése ő fölsége által jóvá hagyatván, részben már elkészült. A második pont alatt ismét ez mondatik „a mohácsi ujabb partvédezet folytatása és befejezése, melyhez Mohács városa és a Duna gőzhajózási-társaság is hozzájárult, 0 fölsége által jó vk hagyatván, már munka alatt van." Az alkotmányosság első elve azonban az, hogy a kormány semmi nemű pénzbeli kiadásokat az országgyűlés fölhatalmazása nélkül ne tehessen. (Helyeslés bal felől.) Megengedem, hogy akár a közlekedésnél akár a kormányzat más ágában fölmerülhetnek rendkívüli esetek, midőn rögtön kell intézkedni ós a törvényhozás összehívását és annak tárgyalás alá terjesztését bevárni nem lehet; de hogy ez rendszeresített modorban történjék, azt egyátalán az alkotmányosság elvével összeférhetőnek nem tartom. {Helyeslés hal felől.) A minisztérium, ha szükségesnek látja intézkedjék a maga felelősségére (Helyeslés a baloldalon) és utólag jelentse be az országgyűlésnek, hogy nagyobb kár nélkül azon kiadást elhalasztani nem lehetett. (Helyeslés a baloldalon.) Ez alkotmányos eljárás; de hogy ez rendszeresen igy folytattassék, az egyátalában helyén nincs. (Helyeslés balfelöl.) Mikó Imre gr. közlekedési miniszter : En a tett szem reh anyás alapját nem látom át: mert a szóban levő passus nem a költségvetéshez, hanem az indokoláshoz tartozván, csak tévedésből csúszott be, és a tétel egyenest az országgyűlés jóváhagyásától tétetett függővé. Simonyi Ernő : Hogy tétetett volna függővé, miután az építés már „munkálatban van ? (Helyeslés a szélső baloldalon.) 12*
