Képviselőházi napló, 1869. II. kötet • 1869. junius 15–julius 15.
Ülésnapok - 1869-37
114 37. országos ülés június 26. 1869. Egy fontos kérvényt van szerencsém bejelenteni. Az összes községi jegyzők értekezlete, mely e napokban itt Pesten tartatott meg, egy kérvényt nyújt be a t. házhoz, a jegyzők hivatalos állásának a községek rendezéséig is törvényhozásilag leendő állandósítása iránt. Mosony megye közönsége a maradványföldeket országos kölcsönnel kéri megváltatni. Szatmármegyei Erdőd mezőváros iparosai a hazai viszonyoknak megfelelő ipartörvényért esedeznek. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Szontágh Pál (csanádi) : T. képviselőház ! Van szerencsém egy kérvényt bemutatni. Csanád megye Apátfalva közönsége, t. i. kéri, hogy a mit már egyszer a képviselőháztól kérvényezett, hogy több lakos és a község ellen czélba vett adóexecutiót megszüntetni, és őket igavonó jószágaiknak eladatása által koldusbotra juttatni a képviselőház ne engedje. Kérik ezt azon oknál fogva, mert azt állítják, hogy ha az 1863-dik évi aszály, és rovarok okozta kár miatti adóelengedés, és az 1868-ik jégkár miatti adő leszállítás megtörténik a községnek kétségkívül az adóhátralékból nem sok fizetni valója maradt volna, miután pedig több e tárgybeii kérvényt a kérvényi bizottsághoz soron kívüli előzetes tárgyalás végett méltóztatott utasítani, nem kételkedem, hogy ezzel is hasonló eljárás fog követtetni ; és azt kérem is. (Helyeslés.) Elnök : Soron kivül lesz tárgyalandó. Simonyi Lajos b.: T. ház! Egy interpellatiót kivánok intézni az ipar és kereskedelmi miniszter úrhoz; és minekelőtte a házszabályok által nyújtott azon jogommal élnék, hogy azt röviden indokolhassam, fel fogom olvasni ezen interpellatiómat. (Olvassa.) „Az 1868: VI. t. ez., mely a kereskedelmi és iparkamarákról szól, 1-EŐ szakaszában kimondja azt, hogy ezen kamarák a kereskedelem és ipar érdekeinek együttes előmozdítására hivatott közegek. Továbbá, hogy ezen törve'ny végrehajtásával a földmivelési, ipar és kereskedelmi miniszter bizatik meg. Ezen törvény által a felállítandó kamarák helyei meghatározva nem levén, ezeknek kijelölésével is az illető miniszter ur bízatott meg. Sajnosán tapasztalván azonban azt, hogy az alföld nagy része kereskedelmének és iparának központja , műveltsége, vagyonossága által ennek előmozdítására leghivatottabb közege, sz. királyi Arad városa, a benyújtott számos folyamodás daczára, ipar és kereskedelmi miniszter ur által még eddig mellőztetett, azon kérdést intézem miniszter úrhoz: „Szándékozik-e sz. kir. Arad városában kereskedelmi és iparkamarát felállitani, avagy nem?" Ezen interpelletiómat nem akarom azzal indokolni : mennyire kívánatos az alföld egy részének kereskedelmére nézve, hogy az emiitett városban iparkamara állittassék fel: mert ugy hiszem, hogy ezt az illető miniszter ur hivatásánál fogva csak ugy fogja tudni, mint én. Egyedül azon indokból szólalok fel, hogy némileg azon ellenvetésre előre is válaszoljak a mit az igen t. miniszter ur felhozhat az iránt, hogy miért nem állíttatott fel eddig is az emiitett városban ipar- és kereskedelmi kamara. Ugyanis felemlittethetik általa az, hogy Temesvár városában iparkamara létezik és ez Arad városától nem nagy távolságra fekszik, Erre akarok egyelőre néhány szóval válaszolni. Igaz hogy Temesvár városa nem nagy távolságra fekszik Aradtól, de Temesvár egészen más vidéknek központja, t. i. az u. n. Bánságé; kereskedelmének egészen más iránya van, mert kereskedelmének egy része leginkább az oriens, a Dunafejedelemségek felé, más része pedig Szeged felé terjed; mig ellenben Arad városa központja azon kereskedelemnek, a mely Bihar megye egj részében, egész Csanád, Békésben, Csongrád egy részében, Árad és Zaránd megyékben űzetik, és épen azért a legnagyobb méltatlanságnak tartanám azt, na Arad városa részéről követeltetnék, hogy Temesvár városában iparkamara ne legyen; de viszont méltatlanságnak tartanám azt, ha Temesvár városa követelné azt, hogy Aradon ne legyen iparkamara. Ennélfogva bátor vagyok ezen interpellatiót azon óhajtással nyújtani be, hogy a miniszter ur azt figyelembe véve, Arad városában minél előbb kereskedelmi kamarát állíttasson fel. Elnök: Közöltetni fog a miniszter úrral. Bujanovics Sándor: T. ház! Eperjes szabad királyi városa iparosainak az iparügy rendezésére vonatkozólag a t. házhoz intézett kérvényét van szerencsém tisztelettel bemutatni. Elnök: A kérvényi bizottsághoz tétetik áU Érkövy Adolf: T. ház! Aradmegye több kincstári telepközségének, név szerint Zimándújfalu, Zimánd, Magyar es Német-Fakert községeknek kérvényét nyújtom be, melyben esedeznek, hogy az állítólag törvényileg nem kötelezett, de rajok mégis kivetni szándékolt jövedelmi adó fizetése alól felmentessenek, ök t. i. mint telepközségek nem tekintik magokat egyszerűen haszonbérlőknek s kérvényöket ezzel indokolják. A bővebb indokolásnak most helye nem levén, szabad legyen kérnem, hogy: miután kérvényezők állítása szerint periculum in mora, mint sürgeiőleg elintézendő tétessék át a kérvényi bizottsághoz.
