Képviselőházi napló, 1869. I. kötet • 1869. april 22–junius 14.

Ülésnapok - 1869-19

266 19. országos ülés május 29. 1869. és mi hazánknak valamelyik fedetlen határán igazságtalanul megtámadtatunk, s mi akkor e honvédseregünk mobilizálása végett kényszerülünk kölcsönt felvenni: volna-e joga e háznak a kölcsönt saját szakaiára, a delegatio közbejötte nélkül felvenni? (Jobb felől: Nagyon természetes!) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök : Válaszom az, hogy azon esetre, melyet a t. képviselő ur kérdéskép feltenni méltóztatott, nem csak jogában áll ez a háznak, hanem alkalmasint ez iránt fel is szólittatnék. (Helyeslés, derültség.) Jókai Mór : Igen megnyugtatva érzem magam e felelet által, mert aggodalmam volt, hogy kezünk ez esetben is meg volna kötve a delegatio által. Jelenleg tehát ott áll a kérdés, hogy a közös kormány háborúi, vagy béke politikája fölött határozni el van vonva az országgyűléstől és átadatva egy közös delegatiónak. Hogyan alakulnak ezen delegatiók? A delegatio többé nem miniatűr kifejezése az országgyűlés arczulatának. A delegatiót igen természetesen a majoritások választják ; választják pedig vagy kizárólag saját tagjaikból, vagy pedig látszat kedvéért egy párt beszemelnek az ellenzéki tagok közöl. (Számos közbeszólás a jobb oldalon : Nem fogunk 'önök közöl választani!) Azt okosabban is teszik, ha egészen saját elvtársaik közöl választják. (A jobb oldalon: Ugy is kellene!) Jől tudom, hogy ha az országgyűlésnek van is ezen jog reserválva, ha egyszer itt a kormánynak többsége van, a többség itt is meg fogja számára szavazni a háborupolitikához szükséges extra ordinariumot és hadi kölcsönt. De nagy a különbség abban, ha 150—170 tagból állóopositió mondja rá ellenző szavát, vagy pedig a delegatióban unisono megy keresztül, vagy legfeljebb egy pár ellenzéki szőnok separatum votumával adatik meg a háború viselésére szükséges eszköz. Akkor könnyen abba a csalódásba juthat a közös miniszter, hogy itt Magyarországon minden ember lelkesül a Majna-vonal mellett; hogy itt, ha minekünk a luxenburgi vár kerületét emiitik, akkor „vitám et sanguinem," sőt ha Saarbi ück és Saarlouis-ról volna szó, akkor még pláne „avenani" is. lm ebben igen veszedelmes optica fallaciát látok, szándékosan választom ezen optica fallacía kifejezést, mert minekünk a hadser adjustatiója is optica fallacia. Veres bugyogó kék zubbony: hogy messziről franczíának lehessen nézni, csupán csak a chassepot hiányzik, mely, mint tudjuk, csoda dolgokat mivel. Csak akkor bámulna el aztán a miránk támaszkodó küldiplomatia, mely bennünket szövetségesnek választ, midőn látná, Magyarországban egy népszerűtlen háborúnál, micsoda csudákat mivel a chassepot. Még azt a csodát is megteszi, a mit sportnyelven gyöngéd kifejezéssel ugy mondanak, hogy ,. megválik a lovagjától." Míg ugyanazon nemzet férfiai kezében, midőn egy provocált háborúban hazájokat kellett védelmezniük, a kasza is tudott csodákat mivel ni. (Ugy van! a bal oldalon.) Ivánka Zsigmond: Ott voltunk Schwechatnál. Jókai Mór: Ily csalódást idéz elő ez unanimitás a delegatióban. Ezen intézmény azon retorta, a mely az ellenzéket tökéletesen praecipitálja és a melyből, mint sublimatum jön elő a kormány majoritásának, tamquam, az egész nemzetnek közvéleménye. És ez igy van innen is, tul is. Arról, hogy Magyarországon mennyire nem egyhangúlag népszerű a delegatio intézménye, felesleges volna dissertálni. A túlsó oldalon a csehek a raichsrathba épen a delegatio miatt nem akartak belépni, a lengyelek többször kiakartak lépni (De ott vannak!) és kérdés, hogy ha be fognak-e ismét menni ? És most, hogy a dicsőség teljes legyen, a bécsi képviselő ház elnöke, elmondja őszintén, hogy bizony őket sem elégíti ki a delegatio és épen azért, a miért minket, t. i. azért, mert a delegatio elvonja a legfőbb jogokat a képviselőktől. De hát, ha senki sincs vele megelégedve, akkor ki van vele megelégedve? (Felkiáltás a jobboldalon: Mi!) a delegatio azt mondja „mindenki !" A delegatióban unanimitás uralkodik. És midőn a delegatio ezen jogot magának elfoglalta a képviselőháztól, minő jogot foglalt el a maga számára'? Elfoglalta azt, hogy neki joga van a hadi költségvetéshez „perapiees" hozzá szólani, és megszavazni, törülni a milliókból a mennyit a közösminiszter megeDged; de hogy azon milliók hová fordíttatnak, a detailokban, hová lesznek, arról soha tudomásunk nem lesz. (Ellenmondás jobb felől.) A delegatio megszavaz annyi meg annyi milliót hátultöltő puskákra; de arról tudomása nincs, hogy olyanok lesznek-e ezen puskák, hogy az első hadi gyakorlat alkalmával nem lesznek-e hasznavehetlenné ? A delegatio megszavaz 250 milliót haderőditési kisajátításokra, hanem, hogy ezen kisajátítandó objecíumok mit érnek? arról a delegatiónak tudomása nincs. (Helyeslés bal felől.) Nekem van, mert ismerem a tárgyat. A delegatio megszavazza a milliókat a hadsereg élelmezésére, de hogy van-e készlet ? arról nem tudósittatik. így lesz aztán, hogy egy háború esetén soha sincs elég hadseregünk, az nincs jól felszerelve, élelmezés pedig épen nincs.