Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-299
162 CCXCIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 19. 1868.) szere mellett, a másod bíróságok legszélesebb mérvű decentralisatiójára van szükség; de másrészt még az elmélet szempontjából sem látom szükségét a több másod bíróságnak, mindaddig, mig eljárási rendszerünk az írásbeliségre és semmíségi eljárásunk az alakiságra lesz fektetve, s így az eleadás hűségét a teljes nyilvánosság ellen nem őrzi; sőt azt hiszem, hogy jelenben az anyagi igazságszolgáltatás egységére s correetségére nézve, sokkal több garantiát nyújt az egyetlen egy pesti íotörvényszék az ország összis perlekedőire nézve, mint a vidéki másod bíróság az egyes vidék perlekedőire nézve. Ennek oka, t. ház, az írásbeliség és szóbeliség rendszerének természetében fekszik. Az írásbeli eljárásnál a másod bíróság kizárólag a per actáiból itél; elesik tehát minden indok arra, hogy egyes perlekedő" felek a biróság székhelyét felkeressék, s a másod biróság tagjaival értekezzenek, miután magán előadásaik figyelembe ugy se vétethetnek. Csak egy szempont, mit különösen Németh Károly és Dobránszky képviselő urak emeltek ki, köti a perlekedőket a másod biróság eljárásához: t. i. azon szempont, hogy az előadás hűségét ellenőrizzék. He e tekintetben az én meggyőződésem szerint, teljes óvszer a sajnosán nélkülözött, s most behozandó teljes nyilvánosság, melynek súlya nem abban fekszik, hogy az illető fél jelen van az előadásnál, hanem abban, hogy jelen lehet, s a főt örvény Fzék ajtai megnyilnak a nagy közönségnek: mert az ilyen nyilvánosság erkölcsileg kényszeríti a birót, hogy jól elkészüljön a perre, és hűségesen adja elő azt. Egészen máskép áll a szóbeli eljárásnál. A szóbeli eljárásnál a másod b'róság voltaképen nem felebbviteli biróság, mely kizárólag az első biróságnál bevégzett per actáiból itél, hanem más biróság, mely előtt a per ép így tárgyaltatik. mint az első biróság előtt tárgyaltatott, itt már a dolog természeténél fogva a felek kényelme és a munkaíblosztás tekintetei lépnek előtérbe, mit figyelmen kivül hagyni nem lehet. Nagy a különbség a két rendszer közt az igazságszolgáltatás egységére és correetségére nézve is. Az írásbeli rendszernél és a tiszta alakiságra fektetett semmiségi eljárásnál az igazságszolgáltatás egységére már a másod biróságnál ügyelni kell, mert nem minden per vitetik a legfelső törvényszékhez, t. i. a harmad bírósághoz ; és mert a semmitő törvényszék csak az alaki eljárás sérelmeit orvosolja. Hogy egyetlen egy íotörvényszék több biz • tositékot nyújt az igazságszolgáltatás egységére, mint a különböző városokban elhelyezett másod bíróság, azt hiszem, vitatnom sem kell, mert a dolog természetében fekszik. Az egyetlen másod bi~ ráságnál ugyanazon tagok ítélnek azonos perekben, s fel sem tehető, hogy most így, máskor amúgy járjanak el, mig a különböző városokban székelő bíróságoknál ilyen ellentétes eljárás, a dolog természeténél fogva, gyakran fordul elő. így áll a dolog az igazságszolgáltatás correetségére vagyis az ítéletek lényegére nézve is. Egy jól szervezett és szaktanácsokra osztott egyetlen másod biróság bizonyosan jobban fog eljárni, mint a néhány tagból álló vidéki máod biróság. Amott mindig 5 szakértő tag dönti el az ügyet, itt egyes szakemberek gyakorolnak döntő befolyást az ítéletek hozatalánál: mert ugy szervezni a másod bíróságokat, hogy azoknak minden tagja a jogtudomány valamennyi ágában egyformán jártas legyen, viszonyaink közt csaknem a lehetetlenségek sorába tartozik. Ellenben a szóbeliség rendszerénél az igazságszolgáltatás egységét és correetségét a semmitő törvényszék tartja fen, mely nem csak az alaki sérelmekre, de a materialis elvi kérdésekre is felügyel, s minden botlást megsemmisít, mely akár az eljárásnál, akár a törvény alkalmazásánál fel! merül, Ezeket csak azért hoztam elő, t. ház, hogy jelezzem, mikép azon érvek, melyek t. képviselőtársaim az elmélet szempontjából felhoztak, ugyancsak az elmélet szempontjából meg is támadhatók. A mi illeti tJ k ellenfeleimnek a szorosan napiI renden levő kérdésre vonatkozó érveit, azt hiszem, | se egyik, se a másik nem bir döntő sulylyal arra ] nézve, hogy az egyetlen egy pesti királyi tábla | azonnali felosztását az igazságszolgáltatás ideig| lenes reformjának elengedhetlen követelményéül , tekintsük. Arra nézve, mennyire nem igényel kiváló fon: tosságot a felek kényelme az Írásbeliségre fekte; tett eljárásnál, volt szerencsém már felébb nézeteI imet előadni. De ha kénytelen volnék is a decentralisatióra nézve az írásbeli eljárásról is valamit megI engedni, akkor sem engednék semmit a felek kéj nyelnie szempontjából: mert azt hiszem, épen e szempontból a felek érdekei legkisebb sérelmet sem szenvednek. Föltmlittetett, ugy gondolom, Tisza Kálmán képviselő úr részéről azon körülmény, hogy jelen I közlekedési viszonyaink közt igen sok megyének I perlekedői szivesebben jőnek fel Pestre, mint Eperjesre , Kőszegre vagy Nagy-Szombatba. Ez az i egyik körülmény, mely figyelmet érdemel. A másik pedig az, hogy az egyetlen másod biróság mellett a felek egy és ugyanazon ügyvédre bizhatják ügyeiknek e másod és harmad biróságnál való ellenőrzését, mert mind a két törvényszék ugyan azon városban székel, mig szétosztás esetében más ügyvédet kell megbizniok a másod, és más ügyvédet a Pesten székelő harmad bíróságnál, s
