Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-277

CCLXXYII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Augusztus 4. 18ö£. 409 alapjául \ de miután ez is hiányzik, nem fogadom el, hanem az indítványt pártolom. Még egy megjegyzést kell tennem, szintén a miniszterelnök urnák tegnapi beszédében hozzánk intézett ama kérdésére : bzabad-e minket s: első bal­nak nevezni? Én azt mondottam, nem, hanem 48-asoknak ; ezt el nem fogadhatom, monda 6', ez én vagyok és pártom. Nagyon örülnék neki és kérem is, legyenek 48-pártbeliek; de az l«48-diki törvények szoros értelme szerint a nemzet önállása és függetlensége, és a mi most szőnyegen van, a magyar hadseregnek kivivására működjenek. Ha igy értik a 48-at, üdvözlöm őket ; ha pedig nem igy, hanem ellenkezőleg, ugy a mint ez ezen tör­vényjavaslatban le vagyon téve: akkor kérem, ne ámitsák el a népet. (Helyeslés a szélső hal oldalon.) BobOry Károly (a, szőkékről): T. ház! Lá­tom kifogyva a t. háznak türelmét, azért esak né­hány perezre akarom a t. ház figyelmét még igénybe venni, és csak azért, mert egy részről kí­vánja azt a tárgynak fontossága szerintem, más részről pedig azon kivételes állásom, hogy én is azon külön inditványnak, mely a ház előtt fekszik, aláírója vagyok. A t. miniszterelnök ár kimondotta ugyanis, hogy bizonyos nemű ellenzékre súly nem fektettetik; de a kik ezt magunkra értjük — azok közé én is számítom magamat — épen azért a ter­mészet törvénye szerint iparkodunk, hogy némi fontosságot adjunk magunknak. Teszem ezt annál inkább, mivel itt a házban ezen csekély csoport, melyhez magam is tartozom . . . (Felkiáltás jobb felöl: Bizony igen csekély!) Bizony csekély, és mégis büszkén emelem föl homlokomat meggyőző­désem és külön véleményem mellett; büszkén emelem, mert meggyőződésem és lelkiismeretem szerint szólok és szólottam mindig. (Felkiáltás jobb /'elöl : Mi is!) Tisztelem én önnek, ki közbe szólott lelkiismeretét; de nem adom meg azt a jo­got, hogy közbeszóljon. Elnök (csenget) : A házszabályokra utalva, kérem a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokot féibenszakitani^ Bobory Károly : Én felteszem mindenkiről, és mindenki, ki loyalis érzelemmel van, felteszi ezt mindenkiről a házban, hogy igaz hazaszeretet, igaz jóakarat, meggyőződés vezet mindnyájunkat, és igaz kívánság, hogy a haza felvirágozzék, s hogy teljesítjük azt, a mit kívánnak tőlünk, mint képviselőiktől, megbizóink azt országban. Külön­félék a vélemények, de szabadnak és szentnek kell lenni a vélemény nyilvánításnak, és én, ámbér véle­ményem különbözik, mindaddig, mig ellenkezőről, hogy t.i. meggyőződése ellen nem szól valaki, meg nem győződöm, ugyanazon jó véleményt táplálom mindenkiről, hogy szintén a maga meggyőződése és lelkiismerete szerint szól és a haza javát akarja. KÉPV. H. NAPLÓ 186%. IX. j De már most a dologra! Minthogy nagyon ; sok gyanúsítás is hangzott el a házban épen azon csekély csoport ellen, melynek én is tagja vagyok, azért ígérem a t. háznak, hogy én, mint fő elvem a szigorú legitimitás, ugy itt egyedül szigorúan a törvényhez tartom magamat, s nehogy félreértésre adjak alkalmat, azon törvényhez is, melyet az urak az én véleményem ellen alkottak, és melyet én is, mint ilyet tisztelek s azon törvényekhez, melyekre azon 1867. évi XII. törvényben hivat­| hozások tétetnek. | Ezen törvény 2-ik szakasza kimondván ő fel­j sége országainak együttes eró'veli védelmi kötele­| zettségét és pedig közös és viszonos kötelezettsé­gét, a 6-dik szakaszban ezen kötelezettséget hatá­rozottan azon feltételhez köti, hogy az országnak önállása és közjogi állása sértetlenül fentartassék, és a 4-dik szakaszban egyenesen kimondja, hogy ezen kötelezettség egyedül cs ; sk szorosan azokhoz tartozik, melyek a közbiztonsághoz elkerülhetlenüí tartoznak. A 11-dik szakaszban kiemeli ő felségé­nek egységes vezérlete és belszervezetére az összes hadseregnek fejedelmi jogát, és pedig különösen megemlittetika magyar sereg, mint az összes had­seregnek kiegészítő része. Ezen törvény tehát elis­meri a magyar hadsereget, nem ugy mint az oszt­rák, hanem mint a közös hadseregnek kiegészítő részét. Ugyanezen magyar hadsereg említtetik szintén a következő 12-dik szakaszban. Már, t. képviselők, az, hogy p. o. egy vagy más hadseregben, legyen az, akár osztrák, akár olasz hadsereg, van akár egy, akár 10. akár 100, akár 1000, de ha 10,000 magyar is, még az nem teszi a magyar hadsereget. Magyar hadsereg az I csak akkor, ha egész kellő szervezkedéssel, mind­| azon eszközökkel ellátva van valamely hadtest, j mely a mostam hadi szervezésnél fogva egy had­| sereget megillet. Előttem igen gyarlónak tetszik azon magya­rázat, melyet adott a magyar hadseregről t. kép­viselőtársam, Tóth Vilmos, ki azt mondotta, hogy magyar seregnek neveztethetik azért az osztrák sereg, mert Magyarország az osztrák hadseregnek védelme alatt áll. Ha igy van a magyar hadsereg, ez okból és ez oknál fogva, mert védelme alatt áll az osztrák hadseregnek, ugy van hát nyitravárosi hadsereg, van tarnóczi hadsereg is, és én mégis azt mondom, hogy nehezen fog Nyitra városának pol­gármestere oda vetemülni, hogy magát azért, mi­vel ily értelemben Nyitrának is van hadsereg-e, mint Magyarországnak Tóth Vilmos szerint, hogy ő magát parallel helyzetben tekintse Hamburg vá­rosának polgármesterével: és én azt hiszem, az ő | választói közül nehezen fog találkozni valaki, ki ! a magyar hadseregnek ezen magyarázatával vagy Magyarországnak ilyen önállásával megelégednék. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom