Képviselőházi napló, 1865. VI. kötet • 1867. deczember 10–deczember 30.

Ülésnapok - 1865-187

52 CLXXXVII. OESZAGOS ÜLÉS (Decz. 12. 1867.) CLXXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS 1867 (leczember 12-én Szentiványi Károly, később Gajzágó Salamon elnöklete alatt. Tárgyai : Bemutattatnak : Eperjes város kérvényei a kir. tábla fölosztása s a városok törvénykezési s rendészeti költségeinek megtérítése iránt; Dezső Ádámé a papi-tizedi veszteség kárpótlása iránt; Kása Sándor panasza Béldi György és Ferencz grófok ellen ; Altmarsn Farkas kérvénye a tokaji sörház bérbeadása iránt. Az államadóssági törvény átalános tárgyalása tovább foly. A kormány részéről jelen vannak: Gorove István, Lónyay Menyhért; később Andrdssy Gyula gr., Miké Imre gr., Wenckheim Béla b. Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor. Elnök: Az ülést megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvét Horváth Lajos^fogja vezetni; a szólani kívánók neveit Radies Ákos és Csengery Imre jegyzik. A múlt ülés jegyzőkönyve fog hitelesíttetni. Horváth LajOS jegyző (olvassa a decz likén tartott ülés jegyzökönyvét.) Elnök: Eperjes sz. királyi városa közönsége a királyi táblának kerületenkinti fölosztását pártoló Pozsony városa kérését magáévá tévén, figyelembe vétetni kéri. Ugyancsak Eperjes sz. k. város közönsége a városok által viselt igazságszolgáltatási s közrendtartási költségeket az országos pénztárból megtéríttetni kéri. Dezső Ádám földbirtokos Silingyán Aradmegyében a papi tizedi veszteségének a földtehermentesitési alap igazgatósága helytelen s törvényellenes határozata folytán az 1848. XIII. t. ez. értelmében leendő kármentesítését kéri. Kosa Sándor felsőfehérmegyei bodolányi lakos Béldi György és Ferencz grófok által okozott károsítását kárpótoltaim és sérelmeit orvosoltatni kéri. Altman Farkas, tokaji lakos, a tokaji uradalmi sörház kéz alatti bérbeadását megszüntetni és azt nyilvános árverés utján újból kiadatni kéri. Mindezen kérvények a kérvényi bizottsághoz utasitandók. Átmegyünk az államadóssági törvényjavaslat átalános tárgyalására. Perczel Béla: Tisztelt ház! Azt hiszem, senki sincs eházban, ki Madarázz képviselő ur figyelmeztetése nélkül is áthatva ne volna, vagy pedig szabadulni kívánna azon felelősségtől, melyet magára vállalt, midőn ezen törvényhozó testület tagjává lett, s melyet bizonynyal a jelen pillanatban is egész teljességében érez, midőn egy ily életbevágó kérdés eldöntéséhez szavazatával járul; azonban midőn a tisztelt képviselő ur azt mondja, hogy hazafiúi kötelességének tartja indítványában ilyen, formájára nézve szerintem szokat lan figyelmeztetéssel előállani: meg lesz, remélem, nekem is engedve, hogy én meg felemlítsem azt, miszerint a hazafiúi kötetességek közé tartozik az is, hogy nem szabad a hazát és ennek jövőjét koczká- a kitenni; és hogy a kérdés ilykép : akarunk-e az államadósságokból elvállalni vagy sem ? helyzetünk hu és lelkiismeretes feltüntetése mellett föl nem állitható. De fel nem állitható e kérdés ilykép még nem csak a magyar országgyűlésnek több ízben az államadósságra nézve tett nyilatkozatánál fogva, de szentesitett törvényénél fogva sem. Az előttem szólottak közül többen aggodalommal mutattak az elvállalandó terhek súlyos nagyságára ; míg Debreczen városa egyik nagy érdemű képviselője, mielőtt az államadósságból elfogadandó öszletre nézve nyilatkoznék, a költségvetést kívánja magának előterjesztetni, hogy ebből az iránt meríthessen meggyőződést, mely öszveg az, melyet hazánk elviselni képes lenne? Igaz, tisztelt ház! hogy súlyosak lennének az elvállalandó terhek; és igaz, hogy időre, valamint nem csekély erőfeszítésre lenne szükségünk, hogy azon terheket könnyen elviselhetőkké tegyük: s ezen okoknál fogva távol van tőlem, hogy az e részben nyilvánult aggodalmakat félreismerjem; de kérdem, vajon nem lennének-e még súlyosabbak és így még nagyobb aggodalmat gerjesztők a kiegyezkedés meghiúsulásának következményei? Nem fosztatnánk-e ez által meg annak lehetőségé-