Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-171
OLXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov 6, 1867.) 167 Azt mondja továbbá Pulszky Ferencz képviselő : „jól tudja a kormány, hogy még mindig léteznek azon elemek,melyek az 1848-kiforradalomba sodorták a hazát; ez agitationak akarta elejét venni a kormány." Ezekre nézve, uraim, fogok e tanácskozás alatt némi előadásokra hivatkozni, melyek ugyancsak a jobb oldal részéről tartattak: koránsem azért, hogy azokat ellenök fordítsam; de meg fogják engedni, hogy az emiitett jobboldali képviselőjirak előadását ugyanazon félnek máskor mondott szavaival megczáfoljam. Hogy mik voltak az 1 848-ki forradalom elemei, arra nézve méltóztassanak meghallgatni, habár nincs jelen, a magyar minisztérium nagyon tisztelt elnöke mit mondott 1861 május 15-kén: „Van egy tény, melyet a história bármely elferditései daczára sem fog tagadni soha. Ez az, hogy a forradalom kitörésének oka nem volt abban keresendő', mikép az 1848 törvények elfogadtattak, hanem abban, hogy meg nem tartattak (Felkiáltások jobbról: ügy van!) Igenis az 1848-ki események magok után vonták az 1849-ki küzdelmeket, amint a megtámadás maga után vonja a védelmet, mint a hóditási vágy a függetlenségi vágyat. u (Felkiáltások a jobb oldalról: Helyes! ügy van!) igenis helyes, én is azt mondom ; de épen azért, mi volt tehát az 1848-ki forradalomnak oka '? (Közbekiáltások a jobb oldalról: Eeactio!) Azon forradalomnak elemei tehát nem azok közt keresendők, a kik az 1848-ki törvényeket vissza óhajtják állítani — habáraz 1867-ki törvények által meg is vannak változtatva — visszaállítani, mindenesetre alkotmányos utón, azt, hogy e hazának önálló hadügye, pénzügye és önálló kereskedelme is legyen. Es épen ezért, és csak ennyiben tartottam kötelességemnek erre megjegyzést tenni, ha akkor nem voltak az 1848-ki törvénvek forradalomnak okai, nem lehet azok helyreállításának óhajtása most sem. És ezért, mint mindig nyilvánítottam, alkotmányos utón, az alkotmány korlátai közt, az én zászlómra most is az 1848-ki törvények visszaállítása van tűzve; nem oly visszaállítása, hogy azok szóról szóra, az után megmaradjanak,mert elismerem, hogy a kor fejleményei szerint változtatni kell azokat; (Zaj) de minden esetre helyreállítása azon törvényeknek, a melyek önálló állami életünk biztosítékai. Pulszky Ferencz képviselőtársam szíves volt kérdezni: magasabb politikai szempontból intézkedvén a kormány, az ország érdekeit teljesitse-e vagy a törvényt? Igen emlékszem rá, hogy méltóztatott még azt is hozzá tenni, hogy hiszen Bach és Sehinerling urak is paragraphusokra hivatkoztak. Tisztelet becsület, uraim! hanem mikor mi folytonosan a 48-ki törvényekre, az 1790-iki törvényekre hivatkozunk, hogy önökkel együtt mindazokat, a ^dk szükségesek egy önálló haza függetlenségére — önálló hadügy, önálló pénzügy —- helyre kell állítani, mit az alkotmányos élet küzdelmei közt, hiszem, hogy ki is vivandunk : akkor ellenünkben, mikor most is a 48-iki törvényekre hivatkozunk, a Bach és Schmerling paragraphusaira való hivatkozás nem illendő; és ha ellenünkben arra továbbra is hivatkoznának, akkor jogot adnának nekünk, hogy e paragraphusokat önök ellenében megfordíthassuk. (Helyeslés a bal oldalon.) Somssich képviselő űr előadására két megjegyzésem van. (Halljuk!) Először: megszokott szép ékesszólásával ugy mutatta be magát, mint a medvéi intézménvnek leghívebb barátját; de én e tekintetben nem pártolom az o szándékát akkor, midőn kifejezte azt is, hogy ő a népképviseletet nem kívánja ám arra a „szám szerintre" alapítani, hanem bizoyos érdekekre : mert akkor, engedje meg nekem. . . Somssich. Pál: Egy szót sem mondtam arról! Madarász József: . . .akkor én megköszönöm az ily megye létezését. En a megyék szervezését demokratiaivá akarom alakitani. esnem kasztokra. Somssich Pál: Azt én nem mondtam. Madarász József: Bocsánatot kérek. Jól tudom, hogy nem e szavakkal mondotta : de tudom azt is, hogy micsoda szavakat mondott. (Nevet és a jobb oldalon.) Ugyanis annyit határozottan kimondott, hogy ő szám szerintre nem akarja: és ez már elég nekem arra, hogy ón kiértsem belőle, hogy ez nem népképviselet, (Nevetés a jobb oldalon; átalános derültség) és előre is nyilvánítsam, hogy a megyének oly átalakítása által koránsem fogja énbennem pártolóját találni Somssich képviselőtársam, hanem pártolóját azok, a kik a 48-iki törvénynek határozott rendelete szerint — a mit egyébiránt megváltoztatni minden országgyűlésnek szabad (Átalános tetszés) —a megyék rendezését ugy óhajtják, hogy az tiszta népképvissletre alapíttassák. Másodszor: szerencsétlenségemre talán megint félre értettem — de ugy hiszem, nem értettem félre — azon szavait t. képviselő urnák, midőn azt mondotta, hogy elismeri ő, hogy a biró mondhatja ki a bűnöst, de előre azt se lehet kimondania, hogy bűntelen valaki. Bocsánatot kérek: jól tudom, hogy a t. képviselő úr ép ugy ismeri az alkotmányosságnak abczéjét, mint én. . . (Fóíkiálkísok: Jobban ismeri!) Lehet, legyen, hogy jobban ismeri; de midőn az előbb érintetteket mondja, akkor merem állítani, hogy jobb ismeretsége mellett is megtagadta az alkotmányosság abczéjét. Az emberi jogok abczéje is az, hogy míg a biró által el nem marasztaltatik valaki, addig mindenki bűntelen. Szabad legyen átmennem Deák Ferencz t. képviselő úr által (Halijuk!) felhozott pár tételre. 0 a z t taglalta, vajon jogosan cselekedett-e
