Képviselőházi napló, 1861. I. kötet • 1861. april 6–junius 1.
Ülésnapok - 1861-28
XXVHI. ülés 1861. május 24-kén. 235 csatolnám, a kiket követnem meggyőződésem parancsol,— a helyett önök figyelmét veszem igénybe, szavazatom indokolása végett. (Halljuk!) Azonban annyi felelet-terhét vállaltuk magunkra, midőn e helyen megjelentünk, hogy éreznünk kell, miszerint kötelességünkké van téve, mindazt mit kimondtunk, indokolni a nemzet és az európai közvélemény előtt. Minden szó a tettek súlyával ér fel itt, és most, s bizonyára mindenkinek ugy kell meggyőződve lenni, hogy a mit most kimondok, azt a szót nem csupán mondtam, hanem azt a szót cselekedtem is. (Helyes!) Annyival inkább kötelességemmé súlyosul szavazatom indokolása, minthogy véleményem egy oly szeretve bámult férfiú véleményétől tér el, kit hazánkban a köztisztelet dicsfénye fog körül, kit a külföld nemzetünk első bölcsének ismer, s kihez én csak a fiúi tisztelet érzetével közelithetek (Éljenzés.), kinek körében találom csoportosulva legjobb barátimat, elvrokonaimat, kikkel megszoktam mindig egy sorban, egy ügyért küzdeni, s kiknek hazafiuságáról, szivéről, eszéről, bátorságáról magamnak kell tanúbizonyságot tennem, (Helyes!) — és a midőn e véleménykülönbség nem a mindnyájunkkal közös alapelvekből, hanem egy külsőségnek látszó formaságból ered. Beszédem csupán védelem és nem támadás. Védnem kell nézeteinket három vád ellenében. 1-sö az, mintha nem léteznék elég nagy ok a véleménykülönbségre. 2-dik az, mintha e véleménykülönbség nem volna lényeges. 3-dik az, mintha e véleménykülönbség veszélyeztetné a hazát. Mindezek el voltak mondva, s nekünk kötelességünk meggyőződésünkről bebizonyítani, hogy az nem kitünési vágy, nem pártoskodási viszketeg, és nem meggondolatlan szeleskedés, hanem valóságos nehéz meggyőződés, minőket álmatlan éjszakák hánykodásai érlelnek meg egy magával számot vetett férfiszivben. (Igaz!) Mindazok, miket szeretve tisztelt nagy hazánkfia remek müvében megirt, tökéletesen vannak írva, s azokat aláírni nrindenkor kész vagyok. Csupán abban nem érthetek egyet, hogy az államokirat most és igy felküldessék osztrák császár 0 Felségéhez. Távol legyen tőlem az uralkodó személyét tiszteletlenül érinteni; nekem, az alkotmányos monarchiák felöli fogalmam szerint, ha Hunyady Mátyásokat és Nagy Lajosokat nem láthatok a trónon, a többi mind egyformán jó (Derültség.) s nem szomoritom szivemet azzal, hogy ü Felsége Ferencz József idejében Ö Felsége V. Ferdinánd után keseregjek. De lehetetlennek tartom, hogy a magyar nemzet közelíthessen fejedelme személyéhez akkor, midőn azt egy idegen ország minisztériuma veszi körül, és a midőn saját alkotmányos kormányunk helyett az áll utunkban. Felvonó hid mindkettő, csakhogy az utóbbi leeresztve, az előbbi felvonva a közeledő előtt. Roszúl fejezem ki magamat, midőn azt mondám, „egy idegen ország ministeriuma"; azt kellé mondanom: egy „nem létező ország" minisztériuma (Derültség.); egy olyan országé, melynek létele eddigelé azon kivihetlen theoriák közé tartozik, a mikkeli foglalkozás még több pénzébe kerül az osztrák császárnak, mint került egykori elődének Rudolfnak egy hasonló cbimaera: az alchymia; pedig akkor épen ugy hitték Európa bölcsei, hogy minden érczből lehet aranyat csinálni, mint hitték később, hogy minden nemzetből lehet csinálni osztrákot. (Derültség.) Ez a szó „osztrák összállam" chimaera. Nem ország az, melynek nincsenek hazafiai. (Igaz! helyes!) Vannak Austriában cseh, lengyel, német patrióták, valamint magyar honfiak, de e szó „osztrák patrióta" még nem talált képviselőjére, (ügy van! Helyes !) Vannak Austriának dicsvágyő hadvezérei, vannak úrkodni szerető miniszterei, vannak speculáló üzérei, van állására féltékeny hivatalnokserege, vannak véleményükkel alkalmazkodó hirlapirói, de patriótái nincsenek. (Tetszés.) Mi az e fogalomnak „patrióta" megfelelő criterium ? Az áldozatkészség. (Helyes!) Bebizonyította a háború, bebizonyította a béke, hogy e szót „áldozatkészség" az összállam párthívei nem ismerik; példák sorozata igazolja azt; elkezdve az Eynatten-pertöl egész addig a tényig, a midőn a valuta-kérdésben az üzér-világ egy fél percent törlesztésig nem állt rá a kormány javaslatára. (Ugy van!) E szóért összállam csak azok lelkesednek, kik abból hasznot húzni, nem kik annak áldozatot hozni akarnak (Helyes!) Ily nemzettelen állam kormánya iránt nekem semmi bizalmam nem lehet. S ha e bizalmatlanságom egész a félelemig megj^ azon félelemig, mely minden összeköttetéstől elriaszt, azt igen erős okokkal tudom bizonyítani. (Halljuk!) Mellőzöm mindazt, a mi hibát, visszaélést Austria kormánya az elmúlt tizenkét év alatt a belügy az igazságszolgáltatás, a kereskedelem és pénzügyek gyökeres megrontására elkövetett; hosszú sorozata van azoknak s ha elöszámlálásukhoz nem fogok, ezt annak bizonyítására is teszem, hogy nem akarok izgatni, nem hajhászom a tapsokat, a miket e thema fölött gazdagon lehetne aratni. De nem hallgathatom el, hogy az osztrák kormány politikája, melyet a külföldre gyakorol, a birodalom minden népének, de különösen a magyarnak romlására szolgál. 59*
