Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-74 • Törvényjavaslat az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányának becikkelyezéséről

74. szám. 451 nak az Egyesült Nemzetek Főtitkára kezébe letételével még az Egészségügyi Világközgyűlés első ülésszaka előtt megerősíti. Ha Magyarország ezt a határ­időt elmulasztaná, tagként felvétele az Alkotmány 6. cikkében foglalt rendel­kezések szerint már csak külön kérelem alapján történhetnék meg, amely felett az Egészségügyi Világközgyűlésnek kellene határoznia. Egészségügyi téren nemzetközi szervek már eddig is működtek ; ilyenek, mint központi szervek : a Nemzetközi Közegészségügyi Hivatal (Paris), a Nem­zetek Szövetségének Közegészségügyi Szervezete (Genf) és az Egyesült Nemzetek Segélyezési és Helyreállítási Igazgatásának (UNRRA) Egészségügyi Csoportja, mint táji (regionális) szervek pedig : a Nemzetek Szövetsége Közegészségügyi Szervezetének Keleti Hivatala (Singapore), a Csendes-Öceán délnyugati területé­vel kapcsolatban működő Járványügyi Központ (Melbourne), a Közelkeleti Jár­ványügyi Hivatal (Alexandria) és a Pánamerikai Egészségügyi Hivatal (Washing­ton). A tennivalók kettős ellátásának kiküszöbölése és a nemzetközi egészségügyi feladatok egységes irányításának biztosítása céljából célszerűbbnek látszott az eddigi központi szervek felszámolásával új, egységes nemzetközi egészségügyi szervezetnek felállítása, amelybe a meglevő táji szervek is beleilleszkednének. Magyarország a nemzetközi egészségügyi tevékenységben eddig is résztvett, természetes tehát, hogy most, amikor e tevékenységnek a világ összes népei s így a magyar nép javára szolgáló alapvető reformjáról van szó, nem zárhatja ki magát az e reform megvalósítására felsorakozó demokratikus nemzetek közül. Bár nem ismerjük azokat a terheket, amelyek a létesítendő nemzetközi egészség­ügyi szervezet felállításából és fenntartásából országunkra hárulni fognak, mert nem tudjuk, hogy az új szervezetnek milyen költségvetése lesz és előre nem lát­hatjuk, hogy az Egészségügyi Világközgyűlés a költségek felosztásánál Magyar­országgal kapcsolatban milyen kulcsot fog megállapítani (lásd az Alkotmány 56. cikkét), kétségtelen, hogy azok az erkölcsi, szellemi és anyagi előnyök, amelyek­kel Magyarországnak az Egészségügyi Világszervezethez tartozása járni fog, értékben messze meghaladják ezeket a terheket. Ezért' Magyarországnak fontos érdeke, hogy a számára lehetővé tett legegyszerűbb csatlakozási mód felhasználá­sával az Egészségügyi Világszervezetnek mihamarább tagjává váljék s ezzel a maga részéről is megerősítse azokat a közös érdeken is nyugvó baráti kap­csolatokat, amelyek közte és a világ haladó nemzetei között fennállanak. A törvényjavaslat 1. §-a a szokásos módon kijelenti, hogy az Egészségügyi Világszervezet Alkotmánya, úgyszintén ezzel összefüggően az Egészségügyi Világ­szervezet Ideiglenes Bizottságának felállításáról rendelkező Megegyezés és ' a Nemzetközi Közegészségügyi Hivatalra vonatkozó Jegyzőkönyv a magyar állam törvényei közé iktattatik. . A törvényjavaslat 2. §-a az Egészségügyi Világszervezet Alkotmányának eredeti angol, eredeti francia és eredeti orosz szövegét és annak hivatalos magyar fordítását tartalmazza. Az Alkotmány 1. cikke szerint az Egészségügyi Világszervezet célja : vala­mennyi népnek a legmagasabb egészségügyi színvonalra emelése. Az Alkotmány az Egészségügyi Világszervezet szerveiül az Egészségügyi Világközgyűlést, a Végrehajtó Tanácsot ós a Titkárságot jelöli ki. Az Egészségügyi Világközgyűlés a Szervezetben mintegy a törvényhozó tes­tület szerepét tölti be, amelynek egyben feladata a nemzetközi egészségügyi tevé­kenység legfőbb irányítása, A Közgyűlés a Tagállamokat képviselő kiküldöttek­ből áll és évenkint rendszerint egyszer, de szükség szerint többször is összeül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom