Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.
Irományszámok - 1939-347. Törvényjavaslat a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról
347. szám. 13 »magyar-orosz« elnevezés helyett visszatért a régi »rutén« névhez. A »rutheni«, s »gens ruthenorum« elnevezést használják régi latin törvényeink s ezen név helyesebb, mint a »magyar-orosz« erőszakolt szóképzés, amely helytelen azért is, mert két egymástól idegen nép nevéből képez egy mesterséges szót, és emellett azt a hamis látszatot kelthetné, mintha az orosz és a rutén azonos nép és ugyanazon nyelv volna. A Vajdaság területén a javaslat szerint az államnyelv mellett a rutén hivatalos nyelv. Ezen nagyfontosságú jog biztosítja a rutén nyelv minden megkötöttség nélkül való szabad használatát minden hatósággal, hivatallal és közintézménnyel való szóbeli és írásbeli érintkezésben. Az államnyelv természetes jogát kifejezésre juttatja az a rendelkezés, hogy a magyar nyelvet minden rutén iskolában tanítani kell, viszont a rutén nyelv hivatalos jellegéből folyik, hogy a terület magyar iskoláiban is tantárgyként tanítandó. Egyébként a nyelvre vonatkozó ezen intézkedés az életnek, mindenegyes lakos érdekének és a természetes felfogásnak a legjobban felel meg. Fontos rendelkezés, hogy minden hatóságnál, hivatalban, iskolában és más intézményben lehetőleg olyan tisztviselőket kell alkalmazni, akik mind a magyar, mind a rutén nyelvben jártasak, s akiket e kellék hiányában alkalmaztak, azok két éven belül kötelesek nyelvismeretüket kellően kiegészíteni. Az 5. §-hoz. A javaslat szükségtelennek tartja megismételni az 1868. évi XLIV. t.-c. azon ünnepélyes megállapítását, hogy Magyarország összes honpolgárai politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az osztatlan, egységes magyar nemzetet, amelynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú tagja; mert törvényben biztosítva van, s egyébiránt is alkotmányunk egyik alapelve. Ebből természetesen következik, hogy a Vajdaság területén lakók állampolgári jogaikat az egész országban élvezik, s ugyancsak az állam minden polgárát a Vajdaság területén — amennyiben a törvény speciális esetben kivételt nem tesz, mint a jelen törvény 14. §-ának első bekezdésében — ugyanolyan jogok illetik meg, mint az ország többi területén. Félreértés elkerülése végett mindazonáltal célszerűnek mutatkozott törvénybe iktatni, hogy a nemzetiségeket az egész országban megillető jogaiknak megfelelően a nem magyarokat, vagy nem ruténeket a Kárpátalján is megilletik mindazok a jogok, amelyeket a törvények és egyéb jogszabályok a nemzetiségeknek biztosítanak. A 6. §-lioz. A Kárpátaljai Vajdaságnak adott külön kitüntetés, hogy címerét a Szentkorona fedi. Viszont az államegységre utal az a rendelkezés, hogy vajdasági címert és zászlót az ország címere és zászlója mellett kell alkalmazni, hivatalosan tehát csak e mellett lehet. A lakosság közmeggyőződése a cseh. uralom alól való felszabadulás után mondhatni egyértelműleg megnyilatkozott, hogy zászlóul Rákóczi színeit kívánja elfogadni és ilyenirányú gyakorlat máris kialakult. Mindazonáltal, hogy ezen történelmi ragaszkodásból fakadt gyakorlatot önkormányzati jogkörében a Vajdaság hivatott gyűlése jogi alakban is megerősítse, a törvény 11. §-a második bekezdésének g) pontjában külön statútum útján a vajdasági gyűlés hatáskörébe utalja címerének és színeinek a megállapítását. A 7. §-hoz. Egyik legnehezebb kérdés az önkormányzat körének megállapítása. E tekintetben a javaslat elvi alapon áll és kimondja, hogy a vajdasági igazgatás ágaiban azok az ügyek tartoznak az önkormányzat körébe, amelyek a terület és nép sajátos viszonyainál fogva jogalkotási vagy kormányzati, illetőleg közigazgatási szempontból különleges kezelést tesznek szükségessé. Tehát az általános szabály az ügyek országos kezelése az eddigi szabályoknak megfelelően ; önkormányzati kezelés akkor lesz, ha valamely ügycsoportban ezt a külön kezelést a
