Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.
Irományszámok - 1939-347. Törvényjavaslat a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról
18 347. szám. hatósági bizottságait helyettesítő szerepét a 10. §. i) pontja állapítja meg. Ha azonban a vajdasági gyűlés úgy találná, hogy az egyes táj területek külön problémáit gyakorlatilag megfelelőbb lenne szélesebbkörű helyi testületekkel megtárgyalni, a gyűlésnek jogában áll a vármegyei önkormányzatok helyreállítását javasolni. A vajdasági vármegyék közigazgatási bizottságaiba a törvény értelmében a törvényhatósági bizottság által választandó tagokat egyelőre a vajdasági gyűlés jelöli ki. A közigazgatási bizottság gyakorolja a törvény értelmében a kisgyűlést megillető hatáskört is. E bizottság működése a vármegyei életet szerényebb keretek közt mégis fenntartja. A bizottsági tagokat a vajdasági gyűlés választja (10. §. /; pont). h A vármegyei és járási tisztviselők választása a vajdasági gyűlés által (10. §. e) pont) 5 évre szól. A választás alá nem eső tisztviselők kinevezése a vajda által (14. §.) természetesen életfogytiglan történik. A vármegyék tekintetében szükséges egyéb szabályokat külön törvény állapítja meg. A községekre egyelőre az eddigi jogszabályok maradnak hatályban. A 18. § hoz. A m. kir. minisztérium azoknak a szakigazgatási szerveknek területi beosztását, amelyeknek működése Kárpátalja területére kiterjed, újonnan állapíthatja meg, vagy azok hatáskörét a helytartóra ruházhatja. Az átszervezésre a nyelvtudás miatt is szükség lehet. Az önkormányzathoz nem tartozó szerveknél is szükséges, hogy alkalmazottai a rutén nyelvben jártasak legyenek. A hatáskört különösen oly esetben kívánatos a helytartóra ruházni, amikor szakigazgatási kérdésekben mint politikailag felelős fórum végérvényesen határoz. Ezt az intenciót azonban a szakigazgatás minden ágában nem lehet egyenlően keresztülvinni, így egységes szabályt nem lehet felállítani. A 19. §-hoz. A §. az önkormányzati költségek fedezetéről gondoskodik. Minthogy a terület gazdasági helyzete előreláthatólag alig teszi lehetővé, hogy az önkormányzat központi igazgatásának tárgyi költségeit a terület lakossága mindig maga fedezze, a §. kimondja, hogy az esetleges fedezeti hiány a magyar törvényhozás gondoskodásának tárgyát fogja képezni. A helytartói hivatal és szakigazgatási ágak mindennemű költségét, továbbá a vajda hivatalának és a vármegyéknek összes személyi kiadásait természetesen az államkincstár fedezi. Ungvár törvényhatósági jogú város közönségét a vármegyei kiadások költségeivel nem lehet megterhelni, de az önkormányzat központi igazgatásának tárgyi költségeihez arányosan hozzájárulni köteles. A kormányhatósági igazgatás költségei természetesen teljesen kívül esnek az autonómia jogkörén. A 20. §-hoz. Az a cél, hogy a kárpátaljai rutének minden hatósággal és hivatallal saját anyanyelvükön akadálytalanul érintkezhessenek, valamint a rutén nyelv hivatalos jellege szükségessé teszik, hogy a jelen §-ban felsorolt bíróságoknál ruténül tudó előadók legyenek. Az egyetemi rutén nyelvi és irodalmi tanszék a kulturális fejlődést lesz hivatva szolgálni. A 21. §-hoz. Indokolást nem igényel. ., / , Budapest, 1940. évi július hó 23. napján. gróf Teleki Pál ». k., m. kir. miniszterelnök.
