Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-880. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése "Budapest székesfőváros közigazgatásáról" szóló 865. számú törvényjavaslat tárgyában

ôôô. szám. 266 fűződő melléklete is ki lett egészítve a csepeli kikötő területének közelebbi megjelölését tartalmazó leírással. A kikötő területének átcsatolásával kapcsolatban szükségesnek találta a bizottság azt is, hogy a vámmentesség kérdéséről rendelkezzék ; idevonatkozólag tehát új (3) bekezdést vett fel, amiből kifolyólag a további bekezdések számozása eggyel magasabb lett. A régi (3), most már (4) bekezdésben az autonómia szempontjait honorálta a bizottság azzal a módosítással, hogy a kerületi beosztást ne a törvényhozás, hanem a törvényhatóság szabályrendelettel állapítsa meg. A régi (4), új (5) bekezdésben a bizottság a közigazgatási kerületi beosztáson — célszerűségi szempontból — némi változtatást tett. Az alakítandó új kerületéknek nagy vonalakban való leírását a jelentés 2. sz. melléklete tartalmazza. A 4. §-h o z. Az (1) bekezdés tizedik sorában a ,,címerpajzs felső részén" szavak helyébe ,,címerpajzson" szó vétetett fel szabatosság okából. Az 5. §. változatlan. A 6. §-hoz. A (2) bekezdés b) pontjában „törvényhatósági intézőtanác

s" helyébe a bizottság „törvényhatósági tanács" szavakat vette fel, mert úgy találta, hogy ez a megjelölés jobban kifejezi azt a hagyományt, amely a „tanács" szóban hosszú időn keresztül élt. Elhatározta a bizottság, hogy ezt a megjelölést természetesen az egész törvényjavaslaton keresztül kell vezetni, erről a módosításról tehát a későbbiekben már nem fogunk megemlékezni. A (2) bekezdés e) pontjában „gyámügyekben" szót a bizottság törölte, mivel magától értetődő, hogy az árvaszék gyámügyekben jár el és így ennek a külön kifejezését szükségtelennek találta. II. Rész. A székesfőváros önkormányzati közigazgatásának szervezete. 1. Fejezet. A főpolgármester, A 7. §-h o z. Uj (2) bekezdésként a bizottság a következő szöveget vette fel : „Az államfő azonban a főpolgármestert a belügyminiszter előterjesztésére időközben is bármikor felmentheti." Ezt a bizottság azért tartotta szükségesnek, mert — a főpolgármester a minisztérium bizalmasa is lévén — módot kívánt adni a hat évi idő lejárta előtt is a főpolgármester felmenthetésére. A 8. §-h o z. A (2) bekezdésben „az ország címere" helyébe a bizottság „a székesfőváros címere" szavakat rendelte felvenni, amivel kifejezésre kívánta juttatni azt, hogy a főpolgármester hatalma részben az autonómiában is gyökerezik. A 9. §-hoz. A (2) bekezdésben „legalább annyi" szavak helyébe „annyi nyugdíjba be nem számítható" szavak felvételét találta helyesnek a bizottság. A 10. §-h o z. Ezt a szakaszt a bizottság lényegesen átszövegezte. Az (1) bekezdés a) pontjában „kormánynál" szó helyébe a szabatosabb „minisztériumnál" szót vette be, a d) és e) pontokat összevonva, azoknak d) pont alatt új szövegezést adott. Ebben a pontban a helyett, hogy : „az iratok bemutatását kívánhatja", a bizottság ezt a szövegrészt vette föl : „az iratokba betekinthet, azokat — ha ez az ügy elodázásával nem jár — bekívánhatja;". Módosította itt a bizottság az az eredeti szöveget abban a részben is, hogy a vizsgálathoz elsősorban a hivatalos szakértők közül kell kirendelni a vizsgáló közegeket, és csak szükség esetén, akkor is csak a belügyminiszter hozzájárulásával lehet külső szakértők közül kirendelni a vizsgáló közeget. Ezzel kifejezésre kívánta juttatni a bizottság, hogy csak különös esetekben tartja a külső szakértő alkalmazását indokoltnak, ebben az esetben Képv. iromány. 1927-1932. XIX. kötet. 34