Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-487. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt Bogya János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében

220 487. szám. 487, szám. A nemzetgyűlés mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés vétségével vádolt Bogy a János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Nemzetgyűlés! A budapesti kir. főügyészség 8.117. f. ü. 1923. számú megkeresésében Bogya János nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri dr. Rapert Rezső főmagánvádló sérelmére elkövetett az 1914. évi XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, és ugyanezen t.-c. 4. §. 2-ik bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett rágalmazás — és az 1914 : XLI. t -c. 2. §-ába ütköző a 4. §. 2-ik bekezdése szerint minősülő sajtó útján elkövetett becsületsértés vétsége miatt. A mentelmi bizottság által megállapított tényállás a következő: »A Nép« című napilap 1928. június hó 7-iki számában »Bogya János nyilatkozata" címmel cikk jelent meg, melyben a következő kitételek fordultak elő : »Rupert Rezső gyáván kibújt azon kötelezettsége alól, hogy...« »a fenmaradt összeg az, melyet Rupert a mentelmi jog védelme alatt igyekszik kizsarolni belőlem és ez az oka annak, hogy ez a megtévedt ember nem merte az ügj^et a bíróság elé vinni.« »Ily frappánsul talán még soha sem n3'ilatkozott meg Rupert Rezsőnek moral insanitija és most már igazán arra sem tartom érdemesnek, hogy ezzel az úgy apai, mint anyai ágon terhelt emberrel szemben megvetésemnek adjak kifejezést.« A cikk alapján dr. Rupert Rezső a budapesti kir. ügyészséghez feljelentést adott be ismeretlen szerző ellen, sajtó útján elkövetett rágalmazás, illetve becsületsértés címén. A nyomozás során a m. kir. államrendőrség kihallgatta Bogya János nemzetgyűlési képviselőt, aki a cikk szerzőségét elismerte s azért a sajtójogi felelősséget vállalta. A budapesti kir. büntető törvényszék vizsgálóbír áj a a sajtótörvény 32. §-a ós a Bp. 561., 562., 563., továbbá a Bp. 163. §-ai alapján a vizsgálatot elrendelte. A mentelmi bizottság a megállapított tényállás alapján arra való tekintettel, hogy az inkriminált kitételek alkalmasaknak látszanak sajtó útján elkövetett rágalmazás, illetőleg becsületsértés tényálladékainak kimerítésére, hogy továbbá a személyi összefüggés nem vitás, zaklatás esete pedig nem forog fenn, jarasolja a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Bogya János nemzetgyűlési képyiselö mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. Kelt Budapesten, a nemzetgyűlés mentelmi bizottságának 1924. évi március hó 13-án tartott üléséből. Rubinek István s. &., a mentelmi bizottság előadója. Fáy Gyula s. k., a mentelmi bizottság elnöke.