Képviselőházi irományok, 1910. LXIV. kötet • 1474-1508. sz.
Irományszámok - 1910-1476. Törvényjavaslat a Rumániával 1918. évi május hó 7-én kötött békeszerződésnek és kapcsolatos nemzetközi okmányoknak becikkelyezéséről
1476. szám. 91 működő úgynevezett hitelezői védegyletek működése kölcsönös elismerésben részesül. A 3. pont külön megállapodásoknak ' tartja fenn az értékpapirforgalom, úgyszintén a bemutatóra szóló értékpapírokból, valamint az újból felveendőnek kimondott államadóssági szolgálatból, íovábbá a vasúti, postai ós távirdai igazgatásoknak ós hasonlóknak leszámolásaiból folyó kölcsönös állami kötelezettségeknek rendezését. Egyéb állami tartozásokra áll a 2. pont általános szabálya, hogy azokat a jelen politikai ós kiegészítő szerződós megerősítésétől számított három hónapon belül meg kell fizetni. A 4. pont a háborús jogszabályok által érintett szerzői jogok és ipari védői jogok, valamint a közjogi alapon nyugvó hasonló igények helyreállítását mondja ki. Az 5. pont a jogok elévülésére megszabott határidők tekintetében főelvként kimondja, hogy ily határidők a másik szerződő fél honosával szemben semmiesetre sem járhatnak le a békeszerződés megerősítésétől számított egy éven belül. A második bekezdés egyes esetekben az előbbi állapotba való visszahelyezést teszi lehetővé. A 6. pont részletes szabályokat nyújt arra nézve, hogy a háborús jogszabályok alapján vagyontárgyak felügyeletével, megőrzésével, kezelésével, felszámolásával vagy fizetések átvételével megbízott szervek miként bonyolítsák le megbízatásukat. A 7. pont végül oly ingatlanoknak vagy ingatlanokra vonatkozó jogosítványoknak az előbbi jogosultra való visszaruházását szabályozza, amelyek a háborús jogszabályok folytán elidegeníttettek vagy a jogosulttól egyéb módon kényszer útján elvonattak. A 7. cikkhe z. Ez a cikk a tulajdonképeni hadikároktól eltérő úgynevezett polgári háborús károk egyes nemeinek megtérítéséről rendelkezik. Az 1. pont a háborús jogszabályok alapján szerzői jogok, ipari védőjogok és hasonló igények elvonása következtében, továbbá vagyontárgyak felügyelete, őrizete, kezelése vagy elidegenítése folytán szenvedett károk megtérítését rendeli el, amennyiben a kár az előbbi állapotba helyezéssel (6. cikk) nem nyer megtérítést. A 2. pont, amelynek tartalma a 2. cikk első bekezdésével vág össze, kártérítési kötelezettséget állapít meg az egyik szerződő féllel szemben azokra a háborús károkra nézve, amelyeket a másik szerződő fél honosai az előbb említett fél területein, esetleg mint vállalatok részesei is, a nemzetközi jog ellenére életükben, egészségükben, szabadságukban vagy vagyonúkban szenvedtek. A 3. pont az ilyen károk megállapítását szintén a 3. cikk 4. pontjában megjelölt nemzetközi vegyes bizottság hatáskörébe utalja. A 4. pont a Rumániában lakó magyar állampolgárok részére biztosítja, hogy a Rumánia vagy volt szövetségesei által annak idején tőlük rekvirált tárgyaknak még ki nem fizetett árát Rumániától megkapják. Az 5. pont a háború kitörése előtt rumániai közszolgálatban állott ós a háború miatt elbocsátott magyar állampolgároknak új alkalmazásáról vagy e helyett méltányos kártalanításáról rendelkezik. Önként érthető, hogy az esetleges kártalanításnál figyelembe kell venni azokat az esetleges kárpótlásokat, amelyekben a kérdéses egyének elbocsáttatásuk alkalmával már is részesültek. 12*
