Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.
Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
338 1413. szám. ban l*5 0 /o) a választók eddigi nemzetiségi megoszlásához képest. Legnagyobb a javulás a Tisza jobbpartján, 585-ről 623-re és a Tisza balpartján 683-ről 73'8-re. E két országrészen kivül még csak a Duna jobbpartján van egy kis javulás, a Duna-Tisza közén és a Tisza-Maros szögén jelentéktelen csökkenés, végül a Duna balpartján és a Királyhágón túl bizonyos visszaesés, még pedig az előbbi országrészben 386-ről 37'0-re, az utóbbiban pedig 51"4-ről 47'5-re. Legkedvezőtlenebb tehát a változás a Királyhágón túl, itt azonban a várható választókról is kiszámítottuk az anyanyelvi megoszlást, amely azt mutatja, hogy a férfi és nő-választők együttes számából a 24 éven aluli Károly-keresztesek beszámításával 489, ezek nélkül pedig 49"3°/o lesz a magyar anyanyelvű. A visszaesés tehát a nő-választók beszámításával meglehetősen enyhülni fog. Ha törvónyhatóságonkint vizsgáljuk a magyarság arányának változását, úgy a legnagyobb eltérést látjuk a magyarság javára Tolna vármegyében 67770-ról 7r0-re, Zemplén vármegyében (596-ről 66-2-re), Biharban (63'6-ról 71'4-re), Szatmárban (70'4-ről 750-ra), Szilágyban (496-ról 537-re). A magyarság arányának csökkenése viszont legfeltűnőbb a következő vármegyékben: Barsban 439 0 /°-ról 40'5-re, Nyitrában 28'0-ról 24'6-ra, Alsó-Fehérben 41'9-ről 31'3-ra, Hunyadban 373-ról 315-re, Kolozsban 52*2-ről 464-re, Szolnok-Dobokában 460-ről 41'3-ra s különösen Torda-Aranyosban 62-2-ről 46"9-re. A német anyanyelvűek aránya majdnem mindenütt esik, de különösen Erdélyben fog erősen csökkeni. Például Besztereze-Naszódban 49'8-ról 34'4-re, Brassóban 437-ről 361-re, Kis-Küküllőben 41 3-ról 33'5-re, Nagy-Küküllőben 71'4-ről 57'8-ra és Szebenben 537-ről 38'0-ra. A tót választók arányszáma is általában csökken; míg azonban a Duna balpartján számuk nagyban növekszik, addig a Tisza jobbpartján tért fognak veszíteni. A Duna balpartján különösen Bars, Nyitra és Trencsén vármegyékben kedvez az írni-olvasni tudáshoz kötött választójog a tót anyanyelvűeknek. Visszaesnek azonban Zemplén és Békés vármegyében, ahol az eddigi választók között aránylag több volt a tót anyanyelvű. Legérdekesebb változást mutat a román választók arányának alakulása. A Királyhágón innen fekvő vármegyékben Krassó-Szörény és Temes kivételével mindenütt jóval kevesebb lesz a választók között a román anyanyelvű, mint eddig volt, mert e vármegyékben az alacsony adőcenzus folytán még régi jogon igen sok román jutott választói joghoz. Ahol ez az eset nem áll, mint pl. Krassó-Szörényben, továbbá az összes erdélyi vármegyékben, ott a románok arányszáma mindenütt meg fog szaporodni, sőt 4 vármegyében (Besztercze-Naszód, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos), ahol eddig csak 34—47°A> ig emelkedett arányuk, ezentúl abszolút többségben lesznek a román választók. Egész Erdélyben 27'3-ról 36'9%-ra emelkedik arányuk, ha azonban a nő-választókat is beszámítjuk, a románok arányszáma csak 35'l°/o lesz, sőt a 24 éven aluli Károly kereszteseknek a választói korba való jutása után csak 34'2°/o; ez utóbbi számmal szemben fog állani a magyarság 49'3 és a németség 15'9°/o-nyi tömege, amely együtt 65'2°/o-ra fog rúgni. A többi nemzetiségek száma országosan jelentéktelen volt eddig is és ezután is az marad, csupán helyenkint, egyes törvényhatóságokban esik nagyobb súlylyal a latba. Abszolút többségre
