Képviselőházi irományok, 1910. LVIII. kötet • 1413. sz.
Irományszámok - 1910-1413. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
1413. szám. 151 Károly-keresztesek közül írni-olvasni tud 84 , 4°/o, míg a megfelelő korú férti. népességben (itt a 25 — 40 éveseket vettük fel) ez az arányszám 794%. Tehát a választói életkorban levő Károly-keresztesek arányszáma 5%-kal kedvezőbb. A 24 éven alul levő Károly-keresztesek közül írni-olvasni tud 903 '/o, míg á hasonló korú férfinépességben (itt teljesen megegyező korcsoport hiányában a 20 — 24 évesek arányszámát vettük fel) az írni-olvasni tudók arányszáma a népszámlálási adatok szerint 81-4%'; itt tehát a különbség már nag}^obb: 89°/o. 'A 24 éven íelül levő Károly-keresztesek közül (írni olvasni tudók és analfabéták együttvéve) magyar 62*2°A>, a 24 éven alul levők közül pedig 618°/o. A próbafeldolgozás adatai szerint tehát a magyarság aránya a Károly-keresztesek között 5—6°/o-kal kedvezőbb, mint a megfelelő korú össznépességben. Az írni-olvasni tudó Károly-keresztesek között is kedvezőbb a magyarság számaránya, mint az össznépesség megfelelő korcsoportjainál: a 24 éven felül levők közül magyar 66'2°/°, míg a hasonló korú Írni-olvasni tudó férfinépességben 635°/ ü , — a, Károly-keresztesek arányszáma tehát 27°/o-kal kedvezőbb; a 24 éven alul levő írni-olvasni tudó Károly-keresztesek között pedig magyar 64-1, míg a hasonló korú írni-olvasni tudó férfinépességben 63l°/o, tehát a Károly-kereszteseknél az arány még ebben a korcsoportban is l°/o-kal kedvezőbb. Javaslatunk a vitézségi érem ós a Károly-csapatkereszt jogán azért nem köti a választójogot korhatárhoz, mert nézetünk szerint a harctéren teljesített szolgálat a fiatal katonát is olyan komollyá ós éretté fejleszti, hogy hojnvédő cselekedeteivel önmaga szerzi meg közjogi önjogúságát. Midőn a háborúban keletkezett kültöldi választójogi reformokat ós javaslatokat ismertettük, láttuk, hogy Angliában, bár ott a választói korhatár 21 esztendő, a 19-éves katonáknak is választójogot kívánnak adni. A fiatal katonai választók száma különben a valóságban nem volna olyan nagy, mint azt a valószínűségi számítás kimutatta; hiszen közülök a 23 évesek már választói életkorban levőknek tekinthetők és az összeírás idején ezt az életkort bizonyára el is érik. A honvédelmi miniszterhez érkezett jelentések alapján készült kimutatások feltüntetik a születési évfolyajnokat is, és így kitűnik, hogy az 1917. november 23-ig kimutatott (altisztek nélküli) 488.081 Károly-keresztes közül 18—22 éves A^olt 132 846, vagyis 27'2°/o. Joggal alkalmazható körülbelül ugyanez a százalékarány a Károly-keresztesek összes várható számára. Kiindulva a Károly-kereszteseknek maximálisan 1,600.000-re becsült számából, a 18—22 évesekre jutna 435.200; e számból a Károly keresztesek lapjainak feldolgozásából merített arán}'szám (903°/o), alapul vételével írni-olvasni tud 393.000, l ) analfabéta 42.200. A 24 éven alul levő Károly-keresztesek valószínű száma ezek szerint nem 443.000, hanem 50.000-rel kevesebb. Éhez járul még, hogy a fiatal Károly-keresztesek a rendes választói életkor elérése előtt tulajdonkópen csak egyszer szavazhatnának, mert a következő ciklusban már valamennyien belejutnának a rendes választói életkorba. A teljesség kedvéért meg kell még emlékeznünk az altisztek választójogáról. Javaslatunk szerint a választójoghoz megkívánt különös kellékek valamelyikének megfelel az a férfi is, aki — tekintet nélkül szolgálati idejére — a fegyveres erő vagy a csendőrség szolgálatában altiszti fokozatot ért el. ') Az írni-olvasni tudók összes száma pedig, szintén a feldolgozás eddigi eredményének figyelembe vételével, körülbelül következőkép oszlik meg anyanyelvek szerint: SZ. °/o SZ. "/" magyar .... 251.900 641 rutén 2.400 06 i émet 36.500 9'3 horvát 4.300 11 tót 51.100 13-0 szerb 6.300 1"6 román 39.300 100 egyéb 1.200 0'3
