Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.

Irományszámok - 1910-934. Törvényjavaslat a bosnyák-herczegovinai vasuthálózat kiegészítéséről

270 934. szám. költségei az 1913. évi állami költségvetés indokolásában jelzett 260 millió korona helyett 270 millió koronára számitandók, s ezen 10 millió korona költségtöbbletre való tekintettel a szóban levő vasutópitkezések költségeinek fedezésére szolgáló kölcsön törlesztési ós kamatszükségleteinek fedezéséhez a monarchia két állama által 60 éven át adandó évi hozzájárulás is megfelelő mérvű, azaz 400.000 korona összegű felemelést igényelt. A fennebb ismertetett vasutópitkezések kivitelének biztosítására Bosznia és Herczogovina egy a tulajdonát képező vasútépítési alapot fog alkotni, a melyet az annektált tartományok igazgatásának vezetésével megbízott cs. és kir. közös pénzügyminister fog kezelni és a mely alapba első sorban a pénzeszközök megszerzése végett Bosznia és Herczegovina által felveendő kölcsönöknek — semmi más czélra nem fordítható — bevételei folynak be. A két állam hozzájárulása, valamint Bosznia-Herczegovina országos költségvetésébe mindenkor beállított összegek mindenekelőtt a mindenkori kölcsönszolgálat fedezésére lesznek fordítandók ós az ezen czélra valamely kezelési évben esetleg nem szükséges maradványösszeg szintén az emiitett vasútépítési alapba lesz beszállítandó, hacsak az országos kormány az illető maradványösszeget a bosnyák-herczegovinai költségvetési előirányzat alapján, valamely egyszeri beruházási kiadás fedezésére nem fordítaná. A fennebb tárgyalt és a monarchia két államának anyagi hozzájárulásával eszközlendő vasúti építkezések programmjának megállapítása ügyében folyamatban volt tárgyalások során az illetékes tényezők hozzájárulásának fentartásával megállapodás jött létre az irányban is, hogy Bosznia és Herczegovina kizárólag saját költségén a banjaluka—doberlini vasút BosznaNovi állomásából kiágazólag Bihácig szabványos nyomtávú vasutat létesít. Ezen 67 kilométer hosszú és az Una folyó völgyében vezetendő vasút hivatva leend arra, hogy a gazdasági és kulturális tekintetekből fejlődésképes Bihac várost és ennek környékét az annektált tartományok többi részével s egyúttal a monarchia két államával is vasúti összeköttetésbe hozza. Az előterjesztett törvényjavaslat 4. § a szerint a magyar kormány felhatalmaztatnék arra, hogy e vasút létesítéséhez az 1880. évi VI. tör vény czikk értelmében szükséges hozzájárulást megadja. Bosznia-Herczegovina területén a fentiek szerint létesítendő új vasúti összeköttetések folytán abból a czélból, hogy a monarchia két államának gazdasági és közlekedési érdekei, úgy egymással, mint Bosznia-Herczegovinával szemben megóvassanak, czélszerű volt a díjszabási és forgalmi viszonyoknak elvi szempontból való szabályozása. Az e részben létrejött főbb megállapodások főbb elveit a következőkben van szerencsém ismertetni : Megállapodás létesült arra nézve, hogy a bosnyák-herczegovinai vasutak összességére ki fog terjesztetni a magyar és osztrák vasutakon érvényes az az elv, mely szerint az áruk szállításának a kellőkép kihirdetett díjszabások alapján kell történnie. Ezen elv érvényesítése kizár minden oly díjszabási intézkedést, a mely a megfelelő közzététel hiányában csak egyeseknek válnék előnyére. Az egyenlő díjszabási elbánás elve érvényesíttetett. A bosnyák-herczegovinai országos vasutak vonalaira nézve azonos díjszabási baréme alkalmazása és átszámítása biztosítva van, az annektált tartományok területén létező és létesítendő összes vasutakra nézve, beleértve a banjaluka —doberlini katonai vasutat is, a mely jelenleg külön díjszabással bír. A közforgalom érdekét szolgáló ezen díjszabási kényszer alól azon-