Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 404-448., XLI-LVIII. sz.

Irományszámok - 1910-439. Törvényjavaslat a debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállitásáról

258 439. szám. Berzeviczy tanulmánya nagy hatással volt a közvéleményre, de természetesen nem maradt ellenmondás nélkül; igy pl. Mihalkovics Géza 1895-ben megjelent röpiratában újból rámutatott azokra a nagy szükségletekre, amelyek a budapesti és kolozsvári egyetem orvosi ós természettudományi karainál még kielégítetlenek; e régi egyetemek kibővitésót, fejlesztését sürgősebbnek tartja az új egyetemnél. Majd kifejtve a nagy városok jelentőségét az egyetemi élet szempontjából, fölvetette azt az eszmét, hogy a harmadik egyetem ne a vidéken, hanem Budán emeltessék. Parallel tanszékek és intézetek helyett, a melyek szerinte ki nem elégítő eredményt nyújtanak, a fővárosban a Duna bal- ós jobbpartján egymással versenyző két egyetemtől várná a legnagyobb eredményt. A 90-es évek közepe után azok a lényeges szempontok, a melyek egyetem alapítására nézve irányadók, kissé elhomályosultak ós bekövetkezett az, a mitől Berzeviczy már tanul mányábau óvott: a közvélemény az egyetemek szaporításának érdekét közönyös dolognak kezdte tekinteni ós inkább csak aziránt érdeklődött, vájjon a kifejlődő versenyben politikai szempontok vájjon mely városnak kedvezhetnek inkább? Valóban a városok versengése mind nagyobb arányokat öltött. Ujabban Temesvár, Arad, Eperjes és Selmeczbánya is csatlakoztak azon fentebb említett városokhoz, a melyek egyetemet, illetőleg műegyetemet kérnek. Wlassics Gyula ministersóge alatt a ministerium foglalkozott ugyan az új egyetemek tervezésének kérdésével, Wlassics minister azonban mindaddig nem tartotta az új egyetemek kórdósét időszerűnek, a mig a jogi vizsgareform, melyet ő tervezett, meg nem valósul. 1906-tól fogva újból nagyobb mozgalom indul, a mely a III. eg}^etemnek felállítását sürgeti. Számos törvényhatóság vagy a képviselőházhoz, vagy közvetlenül a kormányhoz ir föl a felvidéken, a délvidéken a Debreczenben, Szegeden, Pozsonyban, Nagy-Váradon, Pécsett és Aradon felállítandó III. egyetem ügyében. Apponyi Albert gróf ministersóge alatt erősödött meg mindjobban az a nézet, hogy nemcsak harmadik egyetem, hanem több új egyetem felállítását kell tervbe venni, s mintegy a főiskolák egész új sorozatának teremtésével kell felső oktatásügyünket előbbre vinni. Fontos körülmény a melyre utalni óhajtok, továbbá az, hogy a budapesti tudományegyetem orvosi kara már 1906-ban, maga az egyetem pedig 1910-ben határozottan állást foglalt a mellett, hogy új egyetem állittassék; a budapesti egyetemen mutatkozó visszásságok gyökeres megszüntetése csakis ettől várható. Én magam mindjárt a vallás- és közoktatásügyi tárcza átvételekor a pénzügyi bizottság előtt tett kijelentésemben hangsúlyoztam, hogy az új egyetemek kérdését közoktatásügyi programmom egyik legfontosabb pontjának tekintem. Éppen azért tágyalásokat indítottam meg azon városokkal, a melyek új egyetem felállítása szempontjából szóba kerülhetnek. E tárgyalások úgy a helyi viszonyoknak tanulmányozására, mint a városok által felajánlandó hozzájárulás mértékére vonatkoztak. A városok hozzájárulását illetőleg, bármennyire fontosnak is tartom ezt a feladatok pénzügyi megoldásának szempontjából, mégis mindig határozottan kijelentettem, hogy a döntésben azon általános szempontok lesznek irányadók, melyek az új egyetemek felállításának sikerességét biztosítják. Nagy örömömre szolgált, hogy ez év folyamán a Felsőoktatásügyi Egyesület által rendezett szaktanácskozmány, melyen hivatali elődeim közül Berzeviczy Albert ós Wlassics Gyula, azonkívül pedig egyetemi tanáraink számos kitűnősége vett részt, kifejezésre jutatta az akadémikus