Képviselőházi irományok, 1910. XI. kötet • 280-347., XXXI-XXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-283. A kereskedelemügyi m. kir. ministerium ideiglenes vezetésével megbizott pénzügyminister jelentése az országgyülésnek a bánffyhunyad-keleczeli helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
18 283. szám. zékaként egy vontatóvágány is épül a keleczeli fatelepig, a hol a kalotaszegi erdőipar-részvénytársaság ez idő szerint évenként mintegy 4,000 kocsirakományú fürészárút termel. A helyi érdekű vasút rendes nyomtávval épitendő és gőzmozdony-üzemre rendezendő be. Hossza 17'9 kilométer. A pálya olyképen épittetik ki és rendeztetik be, hogy azon a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 16%o-ben állapíttatott meg. A kanyarulatok a nyilt pályán 250 méternél kisebb félátmérővel nem birhatnak. Az aczélból gyártandó sinek folyóméterenként 23'6 kilogrammnál könnyebbek nem-lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételök 6.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne halajon. Bánffyhunyad m. kir. államvasuti állomás a csatlakozás folytán előálló szükséghez képest megfelelően kibővitendő. A helyi érdekű vasúton a következő állomások létesítendők: 1. Kalotaszentkirály állomás 200 méter hosszban 2. Nagykalota » 200 » » 3. Keleczel vég- és vizállomás 350 » » 4. Keleczeli fateleprakodóhely 200 » » A helyi érdekű vasút tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 2,477.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 138.381 koronában állapíttatott meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 124.000 korona, rendes tartalékalap képzésére 35.000 korona, a hóvédművek előállítására, valamint vizpótlék fizetésére és vizjavitási költségek fedezésére szolgáló külön tartalékalap képzésére pedig 10.000 korona fordítandó. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerűleg fe' nem használt netáni maradványa a rendes tartalékalaphoz csatolandó. A kilométerenkénti épitési költségek magassága, eltekintve az épitési anyagok és munkabérek árának az utóbbi években történt rendkívüli emelkedésétől, főkép a földterületek drága kisajátításában (pályakilométerenként 20.214 K), továbbá abban találja magyarázatát, hogy az aránylag rövid vonalon a nehéz terepviszonyok folytán rendkívüli sok műtárgy, valamint 87.500 korona csatlakozási létesítmény szükséges. A 2,477.000 korona tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35°/o-a vagyis kereken 867.000 korona erejéig törzsrészvények, 65°/o-a erejéig pedig 78°/o-os kibocsátási árfolyamon számított és 5°/o-os maximális osztalékra jogosító elsőbbségi részvények bocsáttatnak ki. A 867.000 korona törzsrészvénytőke fedezésére főleg a kalotaszegi faipar részvénytársaság és kis részben a vonalmenti érdekeltség részéről összesen 420.000 korona hozzájárulás vétetett számításba. Az 1888. évi IV. törvényczikk 4., illetve 7. §-ai alapján törzsrészvények ellenében a helyi érdekű vasút javára a következő állami hozzájárulások biztosíttattak : a) A magyar királyi posta ingyen szállítása fejében átalányképen a vasút közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 7.000 koronányi átalány 140 0U0 korona tőkeértékben. b) A helyi érdekű vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át 11.140 korona évjáradék 222.800 korona tőkeértékben oly kikötéssel, hogy ez utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben, esetleg egy összegben is folyósítható legyen.
