Képviselőházi irományok, 1910. VIII. kötet • 196-220. sz.

Irományszámok - 1910-216. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az orzsággyüléshez a torda- topánfalva- abrudbányai helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában

250 méter hosszban. 150 » » 200 » » 50 » » 150 » » 200 » » 50 » ». 150 » » 200 » ­» 200 » » 50 » » 50 » » 200 » » 50 » » 500 » » 200 » » 200 » » 150 » » 250 » » 216. szám. 395 A helyi érdekű vasúton a következő állomások illetve megálló helyek léte­sítendők. 1. Torda vég és mozdony állomás . . . . 2. Felsőszentmihályfalva állomás . . . . 3. Sinfalva vizállomás .-..-. 4. Várfalva megállóhely . ... . . . 5. Borév állomás ' 6. Kisoklos vizállomás . . ... . 7. Vidaly megállóhely . . .... . . 8. Nagyoklós állomás . . . . • • , • 9. Lunka Podsága állomás . . . . . . , 10. Szolcsva vizállomás . . . . . . 11. Brezest megállóhely ........ 12. Szártos megállóhely . . .... . . 13. Offenbánya viz- és mozdonyállomás 14. Ménesei megállóhely ....... 15. Lupsa állomás . . ... . . . . 16. Biszha vizállomás ......... 17. Topánfalva-Szohodo állomás 18. Verespatak állomás 19. Abrudbánya vég- és mozdonyállomás A helyi érdekű vasút tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 12,511.000 koronában, vagyis pályakilométerenként 132.531 koronában állapíttatott meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 944.000 korona, rendes tartalék­alap képzésére 50.000 korona, a szükséghez képest előállítandó hóvédművek, valamint a mozdonytápláláshoz szükséges vizek használhatóvá tételére és víz­pótlékok fizetési költségeinek viselésére szolgáló külön tartalékalap képzésére pedig szintén 50.000 korona fordítandó. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerű felhasználása után netalán fen­maradó része a rendes tartalékalaphoz csatolandó. A kilométerenkinti építési költségek aránylag magas voltát indokolja, hogy a 94-4 kilométer hosszú helyi érdekű vasút az első 13 km. kivételével magas hegyek által határolt többé-kevésbbé szűk szorosban vezet, melyben az Aranyos folyó és az Abrud patak, sőt ezek mellett még a törvényhatósági út is végig vonul. A vasút létesítése a fölötte nagymennyiségű földmozgósitáson kívül, mintegy 100.000 m 3 szikla munkának, több-kisebb alagútnak összesen mintegy 248 m. hosszúsággal, továbbá mintegy 480 kisebb-nagyobb hídnak és áteresztőnek épí­tését teszi szükségessé, megjegyezvén, hogy a • műtárgyak között a 10 méter és azonfelüli nyílású hidak összes nyílása egymaga mintegy 344 métert tesz ki. Végül az Aranyos völgyének szűk alakulata következtében különösen sok támasztó és bélésfalat, azonkívül pedig rendkívüli nagymennyiségű biztosító munkákat kell létesíteni. Fokozza a költségeket az a különleges körülmény is, hogy az összes for­galmi eszközök beszerzési költségei 944.000 korona összegben az építési tőke terhére esnek. A 12,511.000 koronát kitevő tényleges építési és üzletberendezési tőke 35°/o-a, vagyis kereken 4,379.000 korona erejéig, törzsrészvények 65°/o-a, vagyis 8,132 000 korona beszerzése czéljából pedig 78%-os kibocsátási árfolyamon 50*

Next

/
Oldalképek
Tartalom