Képviselőházi irományok, 1906. XXV. kötet • 857-900. sz.
Irományszámok - 1906-896. Törvényjavaslat a szeszadóról, valamint a szesztermeléssel együttesen készitett sajtolt élesztő megadóztatásáról, úgyszintén a szeszkontingens megállapitásáról és annak felosztásáról
896. szám. 357 A 2. §., úgyszintén a 4. §-nak b) alatti része, valamint a 7. §. azokat az intézkedéseket tartalmazza, melyek a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok, vagy Bosznia és Herczegovina területéről behozott szesz után járó adó beszedését, illetőleg az emiitett helyekre a magyar szent korona országainak területéről kivitt szesz és alkoholtartalmú folyadékokra nézve adandó adómentességet és adóvisszatéritést szabályozzák arra az esetre, hogyha az emiitett területeken az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szerződés érvényének tartama alatt ott, vagy Bosznia és Herczegovina területén a szeszadó kisebb tételben szedetnék, mint nálunk, a mi, a mint már emiitettem, egyelőre legalább, nem fog bekövetkezni. A tervezett törvényes határozatoknak ez idő szerint gyakorlati jelentősége nincs, azok felvételét az egész ügy rendezésének teljessége érdekében javaslom. A 4. §. a) pontja megjelöli azokat a czélokat, melyekre a szesz adómentesen felhasználható. Ez a szakasz az adómentes felhasználás eddigi terjedelmét változatlanul fentartja, de az által, hogy az eddig érvényben volt azt az intézkedést, melynél fogva az adómentes felhasználásra kerülő szesz után hektoliterfokonként 3 fillér ellenőrzési illeték volt fizetendő, úgyszintén azt az intézkedést is mellőzi, mely az adómentességet az eczetgyártási czélokra felhasznált szesznél ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a szesz a contingensből vétessék: a szesz ipari felhasználásának terjedését elősegiti. Ezen intézkedéseknek szükségét az általános részben megokoltam. Ugyanez a szakasz a termelési adó alá eső szeszfőzdékben termelt szesz adómentes raktározását is megengedi. E rendelkezés alapot fog nyújtani arra, hogy a szeszfőzde vállalkozója a termelési adó alá eső olyan szesz után, mely csak hosszabb tartamú raktározás után kerülhet forgalomba, mint pl. a cognac, ne már a termelés alkalmával, hanem akkor fizesse a szeszadót, mikor az a szabad forgalomba megy át. A hosszabb tartamú raktározást igénylő égetett szeszes folyadékokra nézve ezen könnyitós engedélyezését az adónak felemelése teszi indokolttá. Az 5. §. a mezőgazdasági szeszfőzdéknek adott termelési jutalmakat részben a jelenlegi mértéken alul tótelenként 4 koronával leszállitja, részben pedig elejti a jutaimi tóteleknek azon alapon való különbözőségét, hogy a szeszfőzde üzleti helyiségeiből elszállított szesz a kontingensbe beszámittatik-e vagy nem. A jutaimi tételek leszállításának szükségét az általános részben megokoltam s itt megjegyzem azt, hogy annak következtében, hogy a mezőgazdasági szeszfőzdék jövőben az exkontingens szesz után ugyanazon jutalmakban fognak részesülni, mint a kontingens szesz után, termelésüknek a saját kontingensük mértékén tul való kiterjesztése nekik megkönnyittetik. Eddig a mezőgazdasági szeszfőzdék az 1899. évi XXIV. t -ez. alapján minden hektoliter alkohol után még külön 2 K jutalomban részesültek; minthogy azonban az 1900. évi IX. t.-cz. határozmányai szerint az újonnan keletkező mezőgazdasági szeszfőzdék részeltetésére szükséges kontingens megváltási összege e jutalomból volt fedezendő, és a jutalomnak csak fenmaradt része került kifizetésre, a mezőgazdasági szeszfőzdék ezen az alapon minden hektoliter alkohol után kerek számban csak 1 korona jutalomban részesültek tényleg Ez a külön jutalom az 1899. évi XXIV. t.-czikk által azért adatott, mert az emiitett törvény által életbeléptetett szeszadópótlók által a szesz nálunk nagyobb mórtékben volt megadóztatva mint Ausztriában. Bár a szeszadónak Ausztria részéről is czélba vett felemelése folytán a szeszadó jövőben ugyanolyan tételekben fog beszedetni, mint nálunk s ennek következtében az
