Képviselőházi irományok, 1906. XXIII. kötet • 785-820. sz.

Irományszámok - 1906-793. Törvényjavaslat a vízi beruházásokról

793. szám. 125 megelőzőleg felvett adatok alapján készíttessenek el az évenkint e czélra fordítható összeg mérvéhez képest és abban a sorrendben, a mint a folyó egyes szakaszai a helyi körülményeknél fogva előbb vagy utóbb kerülnek a rendezés alá. A Vág folyó Zsolna—Szered közti 185*3 km. hosszú szakaszának rendezése a mai viszonyok közt a legszükségesebb munkára terjeszkedve ki, 2,820.870 koronára rug. Az 19C4. évi XIV. t.-cz. 1904—1908. évekre a Vág folyó ezen szakaszára — beleértve a szered—tornóczi szakaszt is — évenként 00.000 K-t, összesen tehát 300.000 K-t bocsátott rendelkezésre, hogy az érdekeltek a partvédő munkálatok létesítésében jelentékenyebb segélyekkel legyenek támogathatók. De ezen évenkénti 60.00 K sem elégítheti ki az igényeket, a mi a legjobban kiviláglik abból a körülményből, hogy a 2-9 millió K költséggel előirányzott tervből az érdekeltek kérelmére legalább 40 különböző helyen közel 1*5 millió K költségű munkálat áll jelenleg a létesítés módozatainak éa a költségviselés kérdésének rendezése végett tárgyalás alatt, a mely költségeknek tehát csak egy csekély részét lenne képes fedezni az 1904. évi XIV. t-czikkel rendelkezésre bocsátott összeg, de ezt is csak akkor, ha újabb igények fel nem lépnének. A Vágón folytatott tutajozás országos érdekűvé teszi a Vág rendezését, mert a tutajozás mig egyrészt olcsó szállítással biztosítja a kiterjedt Vágvölgye és mellékfolyói erdőtermékeinek értékesítését, kenyeret is adva felvidékünk szegény lakosságának, addig másrészt az ország nagy részének, jórészt az egész Dunavidéknek a Drávatorokig, fenyőfaszükségletét látja el; ez a tutajozás pedig a Vág rendezetlen volta miatt nagy akadályokkal küzd, a melyek, eltekintve a vele járó életveszélytől, azt helyenként sokszor egészen megakasztják. A tutajozás országos érdekénél fogva a Vág rendezését a zsolna—szeredi szakaszon is állami feladattá kell tenni, de oly módon, hogy a munkák költségeinek legalább }fi részét az érdekeltek viseljék és az egységes tervben felvett munkák létesítendők, mihelyt az érdekeltségek, községek a költségek 1

/i részét kötelezőleg elvállalják, mely megterhelés a vágvölgyi érdekeltségek, községek által elviselhető is lesz, mert kevés kivétellel ezen hozzájárulás kőanyagban, vagy annak fuvarozásával lesz a legtöbb esetben leróható. De ép oly fontos a művek fentartása. a mely a jövőben állami feladatot kell hogy képezzen. A szered—tornóczi szakaszon, mint már fentebb említve volt, a tutajozás és parti birtokosok érdekein felül, főként a folyó két partján elhúzódó ármentesitő töltések helyzetének biztosítása kívánja a folyó medrének állandósítását. A munkálatok költségeit az államnak kell viselnie, esetleg a társulatok hozzájárulásával, o!t, a hol a létesítendő művek a bedőléssel fenyegetett védtöltések biztosítására is szolgálnak. A folyó ezen szakaszának rendezése és a partok biztosításával az állandó meder létesítése ugyanis általános, illetve közérdekből történik, s messze túlhaladja azt a határt, a meddig az árvédelmi társulatok működése terjedhet. Nem hagyható egyébként figyelmen kívül az, hogy a szabályozás, a fejlettebb viszonyok bekövetkezésével ide is minden bizonynyal kiterjeszkedő hajózás előmunkálatait is képezi. Az e szakaszon szükséges munkálatok költsége kereken 500.000 K-val irányozható elő. A tornócz—komáromi szakaszon, mint már említve volt, az előbb említett érdekeken felül, a hajózás érdeke is fűződik a Vág-rendezés végrehajtásához, a mely ezen szakaszon a jövőre nézve épen úgy, mint volt a múltban, az állam feladatául jelentkezik, annál is inkább, mert a folyó e szakaszának mindkét partján védtöltések húzódnak el, melyek nagy termékeny vidéket védenek a fenyegető árviz ellen és mert az árvizeket még veszedelmesebbé teszik az elfajult