Képviselőházi irományok, 1906. XII. kötet • 401-462. sz.

Irományszámok - 1906-411. Törvényjavaslat a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanitók járandóságairól

80 411. szám. a többi közszolgálati ágakban a rendes több évi gyakornoki minőségben töltött szolgálat egyáltalán fizetésre nem nyújt igényt. Az I. lakbérosztályba tartoznak a következő községek: Budapest, Fiume. A II. lakbérosztályba tartoznak: Arad, Beszterczebánya, Brassó, Debreczen, Eperjes, Győr, Kassa, Kolozsvár, Kecskemét, Komárom, Losoncz, Lúgos, MarosVásárhely, Miskolcz, Máramarcssziget, Nagykanizsa, Nagyszeben, Nagy-Várad, Nyitra, Pancsova, Pécs, Pozsony, Sopron, Szabadka, Szatmár-Németi, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Temesvár, Trencsén, Újpest, Újvidék. A III. lakbérosztályba tartoznak : Alsókubin, Aranyosmarót, Bácsfeketehegy, Balassagyarmat, Balázsfalva (város), Bártfa, Békéscsaba, Beregszász, Besztercze, Csáktornya, Csíkszereda, Czegléd, Dés, Déva, Dicsőszentmárton, Dombóvár, Eger, Érsekújvár, Erzsébetváros, Esztergom, Fehértemplom, Fogaras, Galánta, Gödöllő, Gyöngyös, Gyula, Gyulafehérvár, Hatvan, Hódmező-Vásárhely, Igló, Ipolyság, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kapuvár, Késmárk, Keszthely, Kisczell, Kiskunleiegyháza, Kismarton, Kisvárda, Léva, Liptószentmiklós, Lőcse, Magyaróvár, Makó, Marczali, Mezőkövesd, Mohács, Mór, Munkács, Nagybánya, Nagy becskerek, Nagyenyed, Nagykároly, Nagykikinda, Nagytapolcsány, Nyíregyháza, Óbecse, Oraviczabánya, Orosháza, Orsova, Pápa, Báczkeve, Rákospalota, Resiczabánya, Rimaszombat, Rózsahegy, Salgótarján, Sárvár, Sátoraljaújhely, Segesvár, Selmeczés Bélabánya, Sepsiszentgyörgy, Soraorja, Soroksár, Szamosujvár, Szarvas, Szászrégen, Szászsebes, Szászváros, Székelyudvarhely, Szekzárd, Szentes, Szentgott, hárd, Szenttamás, Szerencs, Szigetvár, Szakolcza, Técső, Torda, Turóczszentmárton, Ungvár, Vácz, Vajdahunyad, Versecz, Veszprém, Zalaegerszeg, Zenta, ZilahZólyom, Zombor, Zsolna. A segédtanítói intézményt ezen javaslat is kénytelen fenntartani, nemcsak az 1868 : XXXVIII. t.-cz. 139. és 140. §-airaés a jelen törvényjavaslat 29. §-ában foglalt eshetőségre való tekintetből, hanem még azért is, hogy némi könnyítést nyújtson az iskolafenntartóknak azon esetben, a midőn a rendes tanítói állást egy vagy más okból nem képesek azonnal betölteni. De egyszersmind óvja a javatlat az iskola érdekét avval, hogy a segédtanítók ideiglenes alkalmazását bármilyen jellegű iskolánál csak a közigazgatási bizottság engedheti, még pedig csak ideiglenesen, s hogy a segédtanítóknak is legalább évi 800 korona tiszteletdíjat biztosit. Ez alkalommal szükségesnek tartottam, hogy a tanítót megillető lakás fogalmát is az 1868: XXXVIII. t.-cz. 142. §-a 2-ik pontjának és a jelenlegi gyakorlatnak és utasításoknak megfelelően a törvényjavaslatban meghatározzam, illetőleg a rendes tanítót megillető lakás minimumát megállapítsam. Természetben való lakás hiányában a tanítót lakáspénz illeti, még pedig a polgári lakbérosztályba sorozott községekben a többi tisztviselőket a XI. fizetési osztály szerint megillető lakáspénz. A lakbérosztályba nem sorozott községekben a tanító minimális lakáspénzét pedig 200 koronában állapítottam meg. „ A több tanítóval bíró iskoláknál a természetben szolgáltatandó tanítói lakások az iskolafentartókra esetleg elviselhetetlen terhet rónának; azért kellett felvennem azt a könnyítést, hogy a nőtlen tanítók és tanítónők számára az iskolafentartők a családos tanítókénál kisebb terjedelmű lakást is adhatnak. A tanítónők egyébként javadalmazás tekintetében a.tanitókkal teljesen egyenlő elbánásban részesülnek. A javaslatnak ez a rendelkezése a tanítónőkre nézve társadalmi szempontból rendkívül értékes, mert a külföldön ehhez hasonló, egyenlő javadalmazás többnyire kivételszámba megy.