Képviselőházi irományok, 1896. II. kötet • 34-66., I-XIII. sz.

Irományszámok - 1896-39. Törvényjavaslat a magyar-északnyugoti helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezése tárgyában

90 39. szám. Ezen előzményes tárgyalások eredményéhez képest: A vonatok óránkénti legnagyobb menetsebessége a nyitra-galgócz-lipótvári vonalon 60, — a nagyszombat-kutti országhatárszéli vonalon pedig 40 km. lenne. A legnagyobb emelkedés, illetve esés a sarluska-üzbégh-galgócz-lipótvári vonalon 8°/oo-el, — a nagyszombat-kutti vonalrészen 10°/oo-el, — és a kutti-országhatárszéli vonalrészen 5°/oo-el, — és a nyilt pályán a kanyarulatoknak legkisebb félátmérője 300 méterben állapíttatnék meg. Az aczélból gyártandó sínek a nyitra-galgócz-lipótvári vonalon 34*5, a nagyszombatkutti-országhatárszéli vonalon pedig 23-6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek, és függő sínkötés mellett oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük az előbbi vonalnál 8.000, az utóbb említettnél pedig 6.000 kg. keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A m. kir. államvasutak Nyitra, Sarluska-Üzbégh, Galgócz-Lipótvár, Nagyszombat és Kutti állomásainak a helyi érdekű vasul csatlakozása folytán szükséges átalakítása mellett 12 új állomás és 30 őrház létesítendő. Engedélyt kérők a szóban forgó vasutat az engedélyokirat keltétől számított két és fél év alatt megépítik és a közforgalomnak átadják. Az egész vasútnak a fentebb jelzett módon való megépítése és üzleti megfelelő berendezése a nyitra-sarluska-üzbéghi magyar államvasufi vonalnak elsőrangúvá való átépítését, valamint a sarluska-üzbégh-galgócz-lipótvári helyi érdekű vonalrésznek elsőrangú pályaként leendő megépítését is beleértve, összesen 5,500.000 frtba kerül. Az államvasuti vonalrész elsőrangúsitásának a fenti összegben figyelembe vett 410.000 forintnyi és a helyi érdekű vasutvonalrész elsőrangúvá építésének 440.000 forintnyi költségei az építés előrehaladásához mért részletekben fognak a pénztári készletekből a m. kir. államvasutaknak, illetve a helyi érdekű vasutvállalatnak rendelkezésére bocsáttatni. Az elsőrangú átalakítás terhétől eltekintve, e szerint a helyi érdekű vasútnak tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 4,650.000 frtot, kilométerenként tehát 46.969 frtot teend. A költségek ezen mérvét a nehéz terepviszonyok indokolják. Különösen a nagyszombat-országhatárszéli vonal csaknem kizárólag hullámos, sőt hegyes vidéken halad úgyannyira, hogy azon egy költséges alagút is létesítendő. Ugyancsak tetemes költségeket igényelnek a Vág és Morva folyókon építendő hidak, s e mellett a m. kir. államvasutak öt csatlakozó állomásának szintén az engedélyes által fedezendő kibővítési költségei is mintegy 317.800 frtra rúgnak. A 4,650.000 frtnyi tényleges építési és üzletberendezési tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 267.500 frt, tartalékalap képzésére pedig 59.000 frt lesz fordítandó. A helyi érdekű vasút megépítésére és üzletére részvénytársaság alapítása terveztetik s az engedélyesek által beszerzendő 4,650.000 frtnyi tényleges tőke 35°/o-a, számszerint 1,627.500 frt törzsrészvényeknek 65°/o-a, vagyis 3,022.500 írt pedig 5°/o-os elsőbbségi részvényeknek kibocsátása utján fedeztetnék. Az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján a postának az engedély egész tartama alatt ingyen eszközlendő szállításáért a vasút megnyitása, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számított 50 egymást követő éven át a nyitra-galgócz-lipótvári vonal javára 2.000 frt, — a nagyszombat-kutti-országhatárszéli vonal javára pedig 8.000 frtnyi, összesen tehát 10.000 frtnyi postaátalány biztosíttatnék, oly kikötéssel mégis, hogy ezen átalányok tőkeértéke ellenében összesen 200.000 frt névértékű törzsrészvény lesz az állam tulajdonába átadandó. Az 1888. évi IV. t-cz. 7. §-a alapján továbbá a nagyszombat-kutti-országhatárszéli, kiválóan helyi érdekű vonalrész külön állami segélyezése fejében szintén 50 egymást követő éven át 5.000 frtnyi évjáradék biztosíttatnék, — melynek 100.000 frtnyi tőkeértéke ellenében azonban szintén törzsrészvények lesznek az állam tulajdonába átadandók,