Képviselőházi irományok, 1892. XXIX. kötet • 871-922. , CXXXIII-CCIV. sz.

Irományszámok - 1892-904. Törvényjavaslat, a Közép-Duna egységes szabályozásáról, valamint az ország egyébb jelentősebb folyóvizein első sorban szükséges szabályozási munkálatokról

904. szám. 203 Ezen 94 kilométer hosszú szakasz nagyobb részt párhuzamos művekből, kotrásokból és szigetelzárásokból álló szabályozásának költségei 3,982.676 frt 16 krban vannak elő­irányozva. A budapesti szakasz 14 kilométer hosszú, e szakaszon a folyamszabályozás az eddig már létesitett nagymérvű munkálatok következtében nagyjában befejezettnek mondható, de az részint a székes főváros fejlődése és növekvő forgalma, részint a vizfolyási viszonyok minél inkább való tökéletesítése végett még több fontos teendővel egészítendő ki és pedig: Az újpesti kikötő felső részénél szükséges rendezésen kivül a következő munkálatok várnak megoldásra: A Margitszigetnek a jégkárok ellen leendő biztosítása. A Margitsziget hosszában a Duna budai ágában, a meder mélyítése, különösen Ó-Buda felé, mert ott kisebb vízállásoknál csak 1*5 m. vízmélység áll a hajózás rendelkezésére. A Margithid felett a székes főváros fejlődésére, a forgalmi igényekre és a közép vizek­nek kelleténél szélesebben való kiterülésének megakadályozására való tekintetből a Duna balpartja az újpesti kikötőtői a Margithídig + 5"6 méterre felemelendő, illetve az ott levő párhuzamos mű felmagasbitandó. A Rudas- és Sárosfürdő közötti vonalon a két új hid feljáróinak létesítése, valamint a szépészeti és forgalmi szempont is egy kőpart kiépítését teszi szükségessé. És végre az Összekötő vasúti hid alattajobbparti alacsony párhuzamos mű+ 5*6 méterre felemelendő. Ezen munkálatoknak költségei 986.470 frtra vannak előirányozva. Az országos vízügyi tanács ez alkalomból alapos tárgyalás alá vette a székesfőváros árvédelmi helyzetét is, és egyhangúlag kimondotta, hogy a már végrehajtott és tervezett mun­kálatok által a biztonság érdekében mind az megtörtént, illetőleg meg fog történni, a mi ama riagy érdekekre való tekintettel, melyek koczkán forognak, csak lehetséges. A tanács kimondotta, hogy a kőpartoknak + 9 méterre való felemelését helyesli, hogy a soroksári Dunaágnak még jégtorlódás esetén való időleges megnyitását is épen a székes főváros érde­kében kizártnak tekinti, hogy végül a promontori ágban végzendő munkálatoknak a csepel­szigeti ármentesitő töltések kiépítése szükségszerű folyományát képezi. A csepel-ráczalmási folyamszakaszon, vagyis az u. n. promontori Dunaágon hajózási szempontból csak harmadrendű akadályok vannak, azonban a székes főváros biztonsága szempontjából, hogy a jégtorlódások keletkezése teljesen kizárassék, szükséges a meglevő pár­huzamos műveket kiegészíteni s azok magasságát 4-3 méterre felemelni és a takarékosság szempontokból csekélyebb méretekben végzett kotr$ okát a teljes szelvényre kiterjeszteni, mert számos helyen az altalaj oly kötött, hogy a viz ereje nem volt képes abba magát beágyazni. Ezenkívül okvetlenül szükséges, mint már emiitettük, hogy a Csepel-szigeten végig a fő Duna mentén vezértöltés építtessék. Ezen töltések feladata lenne a víztömegeket a fő Dunában visszatartani, mert ellenkező esetben, ha t. i. a szóban lévő vezértöltés nem építtetnék fel, a felduzzasztott viz az alacsonyfekvésű Csepel-szigeten át a soroksári ágba ömölne, a mi eltekintve a szigeten előidézendő károktól, abból a szempontból is igen hátrányos lenne mivel a megosztott vizerő a keletkezett vagy a keletkező jégtorlaszt sem lenne képes tovább­mozditani. Ezt a, körülményt az 1876. és 1878-iki árviz és jégzajlás elvitázhatatlanul bebizonyí­totta és hogy ez az eset 1891. és 1893-ban nem ismétlődött, csakis annak köszönhető, hogy a Csepel-sziget legmélyebb részén, t. i. Tököltől Újfaluig a javaslatba hozott vezértöltésnek hét kilométer hosszú szakasza már 1879/80-ban kiépült, a Csepel és Tököl közötti vonal pedig évenkint nyúlgátakkal lett védelmezve. 26*

Next

/
Oldalképek
Tartalom