Képviselőházi irományok, 1892. XX. kötet • 619-652. sz.

Irományszámok - 1892-620. Törvényjavaslat, a Szamosvölgyi vasút-részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak, - s az ezekhez kiadott függeléknek egyesitéséről

620. szám. e a részvénytársaság által e költségek beszerzése fejében az alaptőke emelése mellett új czímletek lesznek kibocsáthatók, miután a jog és méltányosság szerint a társaságtól nem követelhető', hogy a pályafentartás keretén kivül eső, a pálya állagát és értékét emelő beruházások és kiegészítések költségeit az üzleti bevételekből, vagyis a részvényesek osztalékainak rovására fedezze. 2. A menet- és szállítási díjakat illetőleg az tij engedélyokirat-tervezet 11. §-ában itgy, a mint az aradi és esanádi egyesült vasutak engedély-okmányainak egyesitésénél is történt, — a többi h. é. vasutak egységtételeivel való egyöntetűség czéljából ugyanazon maximális egységtételek vétettek fel, melyek ujabb időben a h. é. vasutak engedélyokirataiban általában megállapittatni szoktak. Az ekként meghatározott egységes maximális díjszabási tételek egyébként gyakorlati jelentőséggel nem birnak, miután a Szamosvölgyi vasut-részvénytársaság a fennálló engedélyokmányi függelék szerint már kötelezettséget vállalt arra, hogy összes vasutvonalain a magyar államvasutak személy-, podgyász- és árúdíjszabási rendszerét az e részben létrejött jegyzőkönyvi megállapodások értelmében alkalmazza, s ezen kötelezettség az új engedélyokirat-tervezet 11. §-ának f) pontjába átvett határozmány szerint továbbra is fentartatik. Ellenben kihagyandó volt az új engedély-okirat tervezetéből az apabida-deési vonal engedélyokmányának azon rendelkezése, mely szerint a Szamosvölgyi vasut-részvénytársaság apahidadeési vonalának Kolozsvárral mint forgalmi végpontjával való áruforgalmában vagyis az Apahidán való átmenetnél csak fél kezelési illetéket számithat, mert e rendelkezésnek az volt a czélja, hogy a szóban forgó árúforgalom egyfelől a társaság, másfelől az apahida-kolozsvári vonalon a m. kir. államvasutak által is beszedhető, tehát kétszeres kezelési illeték következtében az apahida-deési vonal magas díjtételei mellett a közérdekre hátrányos módon meg ne nehezíttessék; ez a ezél azonban ma mái*, a midőn a Szamosvölgyi vasut-részvénytársaság a m. kir. államvasutak díjszabási rendszerének az összes társasági vonalakon való életbeléptetésére kötelezettséget vállalt s azt 1894. január hó 1-én tényleg életbe is léptette; sokkal tökéletesebben biztosítva van a közgazdaság és közforgalom igényeinek minden tekintetben megfelelő, s a korábbival szemben olcsóbb m. kir. államvasuti díjszabás által, minélfogva a félkezelési illetékre vonatkozó korlátozás feutartása ma már annál kevésbbé szükséges, mert a Szamosvölgyi vasut-részvénytársaság önként vállalt kötelezettségéből kifolyólag különben is tűrni tartozik, hogy vasutvonalainak a m. kir. államvasutakkal való csatlakozási és köteléki forgalmában a közvetlen, illetve köteléki díjtételeket a m. kir. államvasutak állapitsák meg. 3. A Szamosvölgyi vasut-részvénytársaság egyes különböző időben épített vonalainak engedélyidő tartamát, a vonatkozó engedély-okmányok egyöntetűen és pedig az apahida-deési vonal megnyitása napjától, azaz: 1881. évi szeptember hó 15-étől számítandó, egymásután következő 90 évben állapítják meg. Ezen határozmány tehát az egész vasúthálózatra kiterjedőleg az új engedélyokiratba is (20. §.) változatlanul átvétetett. Minthogy azonban az egyes vasutvonalaknak az engedélyidő lejárta előtt leendő állami megváltása tekintetében a fennálló engedélyokmányok határozmányai egymástól eltértek, az 1880: XXXI. t.-cz. 2. §-áuak, valamint az 1888. évi IV. t.-cz. (2. §-a) b) és c) pontjainak az állam megváltási jogát biztosító rendelkezései egyöntetűen az összes vonalakkal, vagyis a Szamosvölgyi vasut-részvénytársaság egész vasúthálózatával szemben érvényesittettek, és pedig az engedélyezéstől számított 30 év elteltével beálló megváltási jog akképen, hogy a 30 évi határidő az egyes vonalak engedélyezésének középidejétől, vagyis 1887. január hó 1-től lesz számítandó. 4. A fennálló engedélyokmányok szerint az 1880. évi XXXI. t.-cz. 5. és 6. §-aiban, valamint az 1888. évi IV. t.-cz. 5. §-ában az adó-, bélyeg- és illetékmentességre megállapított határidők az apahida-deési, a deés-deésaknai s a deés-beszterczei vonalaknál 1884. évi június 25-től, a deés-zilahi vonalnál ellenben 1889. április 24-ikétől kezdve számitandók. Ezeknek az eltérő határozmány oknak kiegyenlítése, illetve egységesítése már a külön számadások nehéz és költséges vezetésének mellő'zhetése érdekében is kívánatos levén, kére-