Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-183. A pénzügyi bizottság jelentése, „az aldunai Vaskapu-zuhatagon át épülő csatornának további lemélyitése tárgyában” benyujtott törvényjavaslatra

218 isi «zám. 183. szám. A pénzügyi bizottság jelentése, „az aldunai Vaskapu-zuhatagon át épülő csatornának további lemélyítése tárgyában" benyújtott törvényjavaslatra. Az előttünk fekvő' törvényjavaslat merőben új látképét tárja fel azon közlekedési és közgazdasági eredményeknek, melyeket az aldunai hajózási akadályok elhárítása hazánk számára kilátásba helyez. Az aldunai szabályozásoknak azon tervei, melyek az 1888. évi XXVI. t.-cz. rendén el lettek fogadva, csak azon czél elérését tartották szem előtt, hogy az aldunai zuhatagok és a Vaskapu annyira rendeztessenek, hogy azokon a Közép- és Felső-Dunán forgalomban levő hajók minden vízállásnál akadály nélkül közlekedhessenek. — Ezen czélnak világosabb feltüntetése végett megjegyezzük, hogy az aldunai zuhatagok a hajózásnak oly mérvű akadályait képezték, hogy azok miatt, a vizállási és hajózási feljegyzések szerint, az 1840-től 1880-ig terjedő 40 év alatt a 275 napot tevő hajózási idényben (márczius—november) évenkint átlagban 117 napon át volt a hajózás oly mértékben akadályozva, hogy a 150 cm. gázlású hajók a zuhatagokon át nem hatolhattak, s így e kis hajók szabad közlekedésére évenkint csak 158 nap állott rendelkezésre. A hajózás ezen akadályai még hátrányosabbá váltak az újabb időben az által, hogy a közép és felső Dunán a szállító hajók nagyobb typusai jöttek forgalomba, melyek merülése 183 cm. mélységig terjed, s melyek ennélfogva még gyakrabban voltak akadályozva abban, hogy az aldunai zuhatagokon átkelhessenek. Az 1888-ban elfogadott szabályozási tervek ezen akadályok megszüntetését czélozták az által, hogy a legkisebb vizállás sempontja alatt 2 méter mélyítést állítottak meg, a mi lehetővé teszi, hogy a közép és felső Dunán jelenleg forgalomban levő 183 cm. gázlású hajók, sőt azoknál még valamivel nagyobbak is, az év minden szakában, s a legkisebb vizállás mellett is közlekedhessenek. E czél elérése 1888-ban minden jogosult törekvést és kívánalmat kielégített, mert 2 méternél mélyebb járatú hajók a közép és felső Dunán a meder képződése és víztömege mellett előrelátható időkben ugy sem járhatnak, s így nem lett volna semmi értelme annak,