Képviselőházi irományok, 1887. XXXIV. kötet • 1243-1257. sz.

Irományszámok - 1887-1251. Törvényjavaslat, a Tisza folyó szabályozásának folytatólagos munkálatairól, valamint a Ferencz-csatorna tiszai torkolatának áthelyezéséről

1251. szám. iöi A Körös folyók szabályozása és vizlefolyási viszonyainak rendezése folyamatbari van, amaz egységesen kidolgozott tervek alapján, a melyeket még annak idején a volt közmunka- és közlekedésügyi minister készíttetett és a melyben súly van fektetve arra, hogy egyfelől a Körösök völgyében fekvő nagy kiterjedésű síkság értékesítése czéljából a szabályozási munkák minél gyorsabban végeztessenek, másfelől lehetővé váljék a Kőrösök árviztömegét a Tisza árvizének culminatiója előtt levezetni, — a mi a Hármas-Kőrös folyó -- de főleg a Tisza Csongrád alatti szakaszára nagy előnyt fog előidézni. A munkálatok szakadatlanul folyamatban vannak a törvényhozás által e czélra évenkint engedélyezett adományból és bár ez idő szerint a szabályozás még nincs befejezve, a Kőrösök alsó vidékén az árvizek lefolyása már is meggyorsittatott, minélfogva az árvizek tartama a Kőrösök mentén tetemesen megrövidült és e mellett már némi javulás mutatkozik a tekintetben is, hogy Csongrádnál a Kőrösök árvize a Tisza árvizeinek culminatióját rendszerint megelőzi. A Kőrösön még végrehajtandó munkálatokra nézve megjegyezni óhajtom, hogy első sorban ama csekély méretű, de nagy rövidülési arányú, fejletlen átvágások fognak kibővittetui, melyek a nagyviznek a megállapított szabályozási vonalban való lefolyását gátolják, másodsorban pedig azok, melyek teljes kibővítése után az ármentesitő társulatok ez idő szerinti töltésvonalainak tetemes megrövidítése fog lehetővé válni. Eme halaszthatatlan és aránylag rövid idő alatt végrehajtandó munkálatokra, úgy, mint eddig, ezentúl is egyelőre még évenkinti 3—400.000 forintnyi összeget leszek kénytelen az állami költségvetés beruházási czímei sorában a törvényhozástól kérni. A Bodrog mai állapota a romlás képét mutatja, mert az árvizszínek emelkedésével a kisvizszínek és a fenék magassága is növekedett, a szelvények területe pedig csökkent a folyónak ép azon a szakaszán, a hol emésztő és vízlevezető képességének növelésére lenne szükség. A Tisza-szabályozás megindításával — Vásárhelyi javaslata nyomán — a Bodrogon is átvágások létesítésének szüksége állapíttatott meg, ezekből eddigelé 12 ásatott ki 763.740 frt 47 krnyi összköltségen. Ezek azonban általában lassan képződnek, a minek oka a kis esés és a kemény, kötött talaj. De mig a régebben kiásott átvágások közül Sárospatak alatti átvágások, a sarai 15. számú kivételével, elég jól fejlődtek, addig a S.-Patak felettiek nem fejlődtek, mert ezek eredetileg csak a 0 viz feletti 0*95 méter mélységre voltak leásva, kz átvágások fejlődésének elmaradása mellett a fenék és kisvizszin emelkedésével a meder állandóan emelkedik és romlik. Ugyanis a Bodrog folyónak 1848., 1883. és 1889. évi felvétel adataiból kitűnik, hogy mig a kisviz szine Tokajtól köze] S.-Patakig alig, vagy keveset emelkedett és a meder feneke, ha nem is mélyedt, de legalább számbamenően nem emelkedett, a terepszín alatti szelvények területe pedig nagyobbodott, addig S.-Pataknál a kisviz szine 0*26 méterrel és Zemplénnél 0*85 méterre] emelkedett az 1848. évi kisvizszíuliez képest és a meder feneke S.-Pataktól felfelé mindenütt tetemes emelkedést mutat, minek megfelelően a terepszín alatti szelvények területe is kisebbedett. Eme kedvezőtlen jelenség annál inkább figyelembe veendő, mert az emésztési szelvények csökkenésével egyidőben a Bodrog vizszerkezetében végbement változások folytán a vizfelhalmozódás is növekedett és a Bodrog vízszállító képessége iránti követelmények fokozódtak. Halaszthatatlan szükséget képez tehát a Bodrog folyót és feliszapolódását behatóan tanulmányozni, hogy ezen káros jelenség okai kiderittessenek és az orvoslásukra szükséges teendők végrehajtassanak; — addig is azonban, mig a beszerzendő adatokkal a teendők sorát lehetséges lesz végleg megállapítani és ezeknek hatását a hordalék tovamozgatására és ezzel esetleg a Tiszára is kimutatni, elkerülhetetlen s halasztást nem szenvedhet, hogy a Tiszaszabályozás folytatásával egyidejűleg a Bodrogon is végeztessenek oly munkák, a melyek e folyó