Képviselőházi irományok, 1887. IX. kötet • 293-319. sz.
Irományszámok - 1887-318. Törvényjavaslat, a mosztár-rámatorkolati keskenyvágányú vasutnak Szerajevóig való folytatásáról
294 318. szám léssel és állattenyésztéssel foglalkozó lakosság szorgalmának gyümölcseit értékesíteni akarja, a kifelé való kereskedésre van utalva. Bosznia lakosságának túlnyomó része a gazdasági termények értékesítésében látja egyetlen kereseti forrását; hogy tehát a tartomány az előrehaladás utján fenn ne akadjon, gondoskodni kell arról, hogy a lakosság gabonatermény-többletének alkalmas piaczokra való szállithatására utat nyerjen. A tartomány ezen legfőbb jövedelmi forrásának erősítése által nemcsak az általános jóllét emeltetnék, hanem az közvetlenül az osztrák-magyar Monarchiának is előnyére szolgálna, mely a" megszállott tartományok ipartermékekben való szükségletét csaknem kizárólag fedezi. A földtermények értékesítése szempontjából is Bosznia, Herczegovinára és a tenger felé útra van utalva; mert e részben a Szávától északra oly hatalmas versenynyel találkozik, melyet az ö csekély eszközökkel működő termelése meg nem győzhet. Herczegovinában a kedvezőtlen talajminőség miatt mezőgazdasági termelés csakis néhány völgykatlanban és medenczében űzhető. Tgaz, hogy e völgyek és medenczék nagyon termékenyek, de épen ezen körülmény teszi indokolttá, hogy azokban, figyelemmel a déli éghajlatra, a csekélyebb értékű gabonanemek helyett, a jövedelmezőbb kereskedelmi növények, mint dohány és szőlő termeltetnek. így Herczegovina utalva van arra, hogy kenyérterményekbeli szükségletét kívülről fedezze, s a dohány- és szőlőtermelés utján meggazdagodva, mindinkább azon helyzetbe fog jutni, hogy egyrészt nagyobb mennyiségű gabonát fogyaszszon, másrészt pedig a gabonanemuek olcsóbb behozatala mellett mind nagyobb területeket fordítson dohány- és szőlőtermelésre. Ha még tekintetbe vétetik, hogy Herczegovinán kívül Dalmátiának szomszédos részei is idegen gabona behozatalára vannak utalva, ugy eléggé be van igazolva, hogy a két tartományban a boszniai gabona biztos piaczra talál, a mihez ez idő szerint csak az alkalmas szállítási eszköz, tudniillik a vasút hiányzik. Azon nagy jelentőség, melylyel a bosznavölgyi vasútnak Herczegovinával, illetőleg Mosztárral és a tengerrel leendő vasúti összeköttetése a megszállott tartományok felvirágozására s művelődési fejlődésére bir, a megszállott tartományok kormányzatát arra késztette, hogy ezen összeköttetés tanulmányozására már évek óta a legnagyobb figyelmet fordítsa. Miként már fentebb említtetett, Boszniát Herczegovinától egy hatalmas hegyláncz választja el, mely az Adriai tenger partjától Maczedoniáig terjedő nagy európai vízválasztót képez az Adriai és a fekete tenger között. A szóban levő vasútnak minden körülmények között át kell hágnia ezen vízválasztót. A hegység alakzatánál fogva, a vízválasztó áthágásánál a Boszna és a Narenta folyamvidékei között csak két nyereg vehető figyelembe. Mind a két irányban a vonal részletesen tanulmányoztatok. Az egyik irányban a vonal a Narenta-völgyet, a Neretvicának a Narentába folyásánál hagyja el, a Neretvica völgyében folytatódik, a vízválasztót a Pogorelicza-nyeregben 895 méternyi tengerfeletti magasságban 2,280 méter hosszúságú alagútban hágja át, és Fojniczán át Visoko állomásnál csatlakozik a Bosznavölgyi vasúthoz. Ezen irányban a vasút 20°/o» maximalis emelkedéssel kizárólag az adhásios rendszer szerint épülne és a Ráma folyótól, mint a Mosztár-Ráma-vasut mostani végpontjától Visokóig 96 kilométer hosszú volna. Az építési költségek a csatlakozó vasutak keskenyvágányú rendszerének alkalmazása mellett, kerekszámban 10.000,000 frtra rúgnának.
