Képviselőházi irományok, 1884. II. kötet • 57. sz.

Irományszámok - 1884-57. A magyar korona országainak állami zárszámadása az 1883. évre

281 r) és s). A középiskolák s azok tanárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. t.-czikk 42. §-a az országot az eddigi 7 tankerület helyett 12 tankerületre osztotta be. Tehát 5 új tankerületi főigazgatóság volt felállítandó, vagy voltaképen csak 4, mert az előbbi pozsonyi tankerület nagy terjedelménél fogva már előbb két részre osztatott, t. i. a pozsonyira és beszterczebányaira. De ezen ideiglenes rendelkezés akkoriban újabb költséggel nem járt, mert e két kerületbe a főigazgatói teendőkkel jutalomdíj mellett az ezen városokbán fennálló kir. gymnasiumok igazgatói bizattak volt meg. Tekintetbe véve tehát az ügyállást, költség tekintetében a beszterczebányai tankerület végleges szervezése is újnak tekintendő. Valamennyi új tankerületi főigazgatóság ez évben nem állitatott fel azért, mert az ez évi állami költségvetésben a költségről gondoskodva nem volt. Szerveztetett azonban azonnal a nagyszebeni és véglegesen a beszterczebányai főigazgatóság igen fontos okoknál fogva. Először a nagyszebeni főigazgatóságot azért kellett sürgősen felállítani, mert az előbbi erdélyi főigazgatósági kerület szintén fölötte nagy volt, s e nagy kerületben levő nagyszámú felekezeti és nemzetiségi középiskolák felett az azonnali felügyeletet politikai okok is megkívánták. Az erdélyi tankerület tehát két kerületre osztatott: a kolozsvárira és nagyszebenire, melyeknek elsejében megmaradt az előbbi erdélyi kerület főigazgatója, az utóbbiba t. i. a nagyszebenibe pedig Elischer József neveztetett ki főigazgatóvá, kinek járandóságait utalványozni kellett. Másodszor a beszterczebányai főigazgatóság azért szerveztetett véglegesen, mert ennek főigazgatója Dr. Klamarik János beszterczebányai főgymnasiumi igazgató az új középiskolai törvény okozta több teendő ellátása végett főigazgatói illetményekkel a vallás és közoktatásügyi ministeriumba osztatott be, s így a beszterczebányai ideiglenes főigazgatóság főigazgató nélkül maradt. Dr. Klamarik János helyére Nuber Sándor neveztetett ki rendes főigazgatóvá. Nuber Sándor főigazgató személyi járandóságai tehát utalványozandók voltak. A két új, t. i. a beszterczebányai és a nagyszebeni főigazgatóság felállítása egyúttal indokolja azon kiadást is, melyet e két főigazgatóság hivatalának berendezése szükségelt. (Lásd a tárcza előirányzatnélküli beruházásainak csoportjánál az f) tételt.) t) Az országos zeneakadémia alapszabályai szerint a különben kötelező karének-tanszak alól a tanári testület javaslata alapján az igazgató fölmenthette a növendéket, de e czímen orvosi bizonyítványokkal támogatott számos kérvény fordulván elő, szükséges volt az illetők egészségi állapotának szakszerű felülvizsgálatára egy szakértő orvost alkalmazni annálinkább, mert oly növendékek is fölvétettek, kik a kellő hanganyaggal rendelkeztek ugyan, de szervezeti bajuk miatt a további kiképzésre alkalmatlanoknak bizonyultak. Ezen bajok elhárítására rendszeresittetett az intézetnél az orvosi állás 250 frt évenkinti tiszteletdíjjal, melyből 1883. évre 125 frt esett. KÉPVH. IROMÁNY. 1884-87. II. KÖTET.