Képviselőházi irományok, 1881. XXII. kötet • 875-910. sz.

Irományszámok - 1881-903. 1884. évi XXXI. törvényczikk, a csáktornya-zágrábi (zagoriai) helyi érdekű vasut kiépitéséről

238 903. szám. pályanyom változást nem szenvedhet. Magától értetik egyébiránt, hogy ez által az engedé­lyesnek az engedélyokmányban biztosított jogai sérelmet nem szenvedhetnek. Ha az épités kivitelénél gazdálkodási vagy üzleti tekintetből akár a pályavonal, akár a részlettervek megváltoztatása kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozik, ily változtatások megengedése a kormánytól lesz kikérendő. Magától értetik, hogy ez által az engedélyokmánynak a pálya kiépítésére vonatkozó határozatai változást nem szenvedhetnek. 4. §. A pálya alépítménye egy vágányra készíthető s éhez képest a terület kisajátítása annyi térfogatra szoritkozhatik, a mennyi egyny&mú sínúthoz és kitérőkhöz, nemkülönben az állomásokra megkívántatik. Mihelyt az engedélyezett vonalon annyira növekedett a forgalom, hogy az évi elegy­bevétel kilométerenként 14,000 o. é. frtot ezüstben meghalad, akkor az engedélyes köteles a kormány kívánatára minden kártalanítás nélkül egy második vágányt létesíteni. Ezen kötelezettség teljesítésére azonban engedélyes csak az engedély tartamának első 70 éve alatt kényszeríthető. Az utolsó 20 év lefolyása alatt a második vágányt csak az állam részéről nyújtandó, egyezségileg meghatározandó kártalanítás mellett köteles előállitani. 5. §. A munkálatok létesítésére és az üzlet berendezésére nézve a következő általános szabályok lesznek irányadók. a) Alépítmény. A pálya emelkedése a fővonalon 17°/oo-t, a szárnyvonalon pedig 8%o-t meg nem haladhat. A kanyarodásoknak a nyilt pályán és pedig a fővonalon 200 méternél és a szárnyvonalakon 275 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A pálya részletes kitűzése alkalmával az általános tervezetben kitűzött iránytól elté­rések történhetnek ugyan, de az 1. §-ban megjelölt pontok megtartandók lesznek. A pályatest koronaszélességének ott, hol a sínek a talpfákon feküsznek, 3.3 méternek, illetőleg a bevágások és töltések szélességének a kavicságy alsó felületében mérve 4 méternek kell lennie. A beágyazás vagy durva homok, — vagy kavicsboritékkal fedett tiszta, homokból, vagy egészen durva homokból, kavicsból vagy kőtörmelékből állítandó elő. Köteles engedélyes az építési alap terhére a pálya hosszában pályakilométerenként legalább 40 köbméternyi beágyazási anyagot, mint tartalékot elhelyezni. A fedett és boltozott műtárgyak kőből vagy téglából építendők, a nyilt műtárgyak kő- vagy tégla-ellenfalakkal és a két méterig terjedő kis nyilt átereszek kivételével, melyeken fatartók alkalmazhatók, vasfelszerkezettel létesítendők. b) Felépítmény. A pálya az elsőrendű vasutakhoz hasonló vágány-szélességet nyer. A sínek, melyeknek mindenesetre aczélból kell lenniök, folyó méterenként 21.5- kilo­grammnál könnyebbek nem lehetnek, és oly sűrűen rakott talpfákra lesznek helyezendők, hogy igénybevételűk 4,300 klg. keréknyomás mellett D centiméterenként 1,000 kilogrammot meg ne haladjon. Megengedtetik a függő sínkötés, valamint a jelzők nélküli egyszerűbb szerkezetű kité­rők alkalmazása is. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom