Képviselőházi irományok, 1881. XIX. kötet • 706-762. sz.
Irományszámok - 1881-712. Törvényjavaslat a munkács-beszkidi vasut kiépitéséről
32 712. szám. F) Stanislan-Budapest. 1. Lupkovi irány 742 kim. 2. Beszkidi >..... 605 » — 137 kim. == — 18.5% mely utóbbi utrövídités különösen a Zimonyon át mozgó forgalomnak fog majd javára esni. Figyelembe véve, hogy a tapasztalás szerint 20%-nyi távolsági külömbözet képezi azon határt, melyen belül az egyes útirányok versenyképessége elismerendő', a további intézkedésektől fog függni, hogy a beszkidi irány forgalomképessége kellő érvényre emeltessék. Igaz ugyan, hogy ezen forgalom-képességet nem épen előnyösen befolyásolandja azon körülmény, hogy a vasútnak üzletkezelése a határszélen meg fog szakittatni, a mennyiben a fennebb idézett osztrák birodalmi törvény (4. czikk) kimondja, hogy ezen vasútnak folytatását képező galicziai rész — Stry-Beszkid — az államigazgatás által kezelendő; másfelől a magyarországi résznek kezelése iránt a saját érdekeink szempontjából kellend intézkedni; azonban ezen üzlet-megszakitás ellensúlyozható lesz az által is, hogy a kormánynak a magyar északkeleti vasút díjszabásaira döntő befolyása van, a budapest-pécsi vasút pedig díjszabási tekintetben az engedélyokmányba felvett kikötésnél fogva a m. kir. államvasutakkal egységes egészet képez és igy a magyar kormánynak Beszkidtől Budapesten át Bruckig, (sőt ugyancsak az osztrák-magyar államvasut-társasággal kötött szerződés értelmében közvetve egészen Bécsig) Fiúméig és Zimonyig oly egyéges vonalak állandnak rendelkezésre, melyeknek befolyása az itt érdekelt viszonylatokban sikerrel lesz érvényesíthető. Nézetem szerint tehát nem alaptalan a remény, hogy a beszkidi útirány, illetőleg a munkács-stryi vasút a mellett, hogy annak létesítését egyéb az osztrák-magyar monarchiát közösen érdeklő fontos indokok követelik, a hazai forgalmi és közgazdasági érdekeknek is nem csekély szolgálatot fog tenni. Én itt kiemelendőnek tartom azt, hogy egyfelől a vasútnak fontossága, másfelől pedig az ezen indokolás elején említett és az engedélyezéssel járó nehézségek, melyek kétségkívül ez idő szerint is léteznek, arra indították a kormányt, hogy a kérdéses vasútnak államköltségen leendő kiépítését hozza javaslatba. Nem tagadhatom, igen jelentékeny az az összeg, mely e czímen az államkincstárt terhelni fogja; azonban ezen teher az engedélyezés által sem lenne elhárítható: mert alig képzelhető — eltekintve az engedélyezéssel egyébként összekötött más hátrányoktól és attól, hogy a pályának gácsországi része is államköltségen épül — hogy az engedélyezés tetemes kamatbiztositás nélkül nem volna keresztülvihető. Az építési összeg nagyságát a terepviszonyok kedvezőtlen volta okozza. Hogy ennek daczára az építési költségek a lehetőségig leszállittassanak, a rendelkezésre álló régi előmunkálatok felhasználásával a vonalat szakközegeim által újból behatóan és részletesen tanulmányoztattam, s a kiviteli terveket elkészíttettem. Ezek alapján a műszaki kivitel főmozzanatait a következőkben vagyok bátor ismertetni. A vonal hossza 68*610 kilométer. Terveztetik összesen (Munkácsot ide nem értve) 8 állomás, illetőleg kitérő. A határszéli csatlakozási állomás osztrák területen — Lavocznén — lesz, mely állomás a határszéltől csak mintegy 7 kilométernyire fekszik. Ezen berendezés első sorban műszaki tekintetek által indokoltatik. A kezelés tekintetében az Eperjes-tarnovi csatlakozásra nézve fennálló megállapodások fogadtattak el: minél fogva a lavocznei állomás közös számlára az osztrák vasut-igazgatóság, — a beágazó vonalrész pedig osztrák számlára a magyar vasut-igazgatóság által fog kezeltetni. Emelkedések: Munkácstól Szolyváig (26.3 kim.) 57<>», Szolyva és Volocz közt (27.9 kim.), 16%», Volocztól a határig (14.41 kim.) 25%o.
