Képviselőházi irományok, 1878. XX. kötet • 804-856. sz.

Irományszámok - 1878-816. Törvényjavaslat, az 1870:X. törvényczikk által elrendelt Duna-szabályozási munkák folytatásáról

816. szám. 133 összeszorittassék, és végre, hogy a Csepel-sziget alsó végéig a megyei terület ármentesitése végett a védtöltések kellő magasságban felépíttessenek. A 6. bizottsági ülés jegyzőkönyvéhez csatolt melléklet szerint szükséges mindezen, a promontori ágban javaslott munkák eszközlésére 2 kotrógép alkalmazása mellett 7 év, 3 kotrógép alkalmazása mellett 5 háromnegyed év és végre 5 kotrógép mellett 4 s /io év. Ennyi idő lefolyása alatt azonban, kiváltképen hozzágondolván a vizerő lassabb működésére számítandó hosszabb időközt is, nem lehetetlen, hogy a promontori ág készületlensége mellett egy nagyobb mérvű árveszély bekövetkezzék, mi végett a műszaki bizottság már a fent elő­adottak szerint is elvileg kimondotta, hogy ily netaláni esetekre számítva, a soroksári folyam­ágban egy oldalfolyást szükségesnek tart. Ily oldalfolyás eszközlésére némelyek részéről aján­lott azon módozat, hogy a jelenlegi zárgátban egy korlátolt nagyságú szabad nyilas fentartassék, a bizottság részéről azért nem fogadtatott el, mert eltekintve attól, hogy így a különben egyesitett vizerő meggyengítetnék, azon már a kis vizek is áthatolhatván, tehát a kis vizkor befagyott Duna zajlásának megindulásával, az oda tódult jégtáblák a keskeny nyilas előtt és az ottani csekély mélységű vizben fenakadván, azt eltorlaszolni fognák, és igy a kitűzött czél, t. i árveszélyben az oldalfolyás, ott el nem éretnék; miután továbbá a fentebbiek szerint a külföldi szakértők által ajánlott bukógátat sem találta czélra vezetőnek, a bizottság azon módozatot véli leghelyesebbnek, mely mellett a soroksári ág elzárva tartatván, az egész vizerő a promontori ág kiképeztetésére és annak tisztántartására fordítható legyen és csak azon esetben, ha a pro­montori ágbau az árviz netalán fennakadást szenvedvén, Budapest alatt veszélyesen felduzzadna, jegyen a soroksári zárgát megnyitható, de akkor egyszerre nagyobb mélységben és kellő szélességben Egy ily állandó, igen költséges építményben szükséglendő nyílás nagyságát azonban mind • addig, mig a promontori folyamág legnagyobb részben kiképezve nincsen, czélszerűen megálla­pítani lehetetlen, mert a jelen vízviszonyoknak megfelelő nyilas bizonyosan sokkal nagyobb lenne, mintsem arra a promontori ág kiképeztetése után szükség volna, mit pedig egy legalább IV2 millió frtba kerülő építménynél érzékeny pazarlás nélkül figyelmen kiviil hagyni nem lehet: ennélfogva Földváry Mihály, Pest megye alispánja és Freiszleder Nándor fővárosi képviselő kivételével, kik egy, a hajózásra is alkalmas a szabad nyilas követelése mellett megmaradtak, a műszaki bizottság a vámházon alóli folyamszakasznak miképeni szabályozására nézve, a 6-ik bizottsági ülés jegyzőkönyve szerint abban állapodott meg, miszerint azt javasolni fogja, hogy a soroksári zárgát hagyassék meg ideiglenesen a jelenlegi meggyengített állapotában, hogy szükség esetében megnyittatván, az árvizeknek mellékfolyást engedhessen; továbbá hogy legfon­tosabbnak tartja és e végett a Nagyméltóságodnak a legmelegebben ajánlja a promontori ágnak­mielőbbi, vagyis 5 kotrógép alkalmazása mellett 4*3 év lefolyása alatt leendő kikotortatását, és pedig, hogy a főváros mielőbbi biztonsága tekintetéből a Budapest és Promontor közti I-ső sza­kaszban ajánlott mederbővítés nem csupán s fc, hanem e helyett inkább Vs részben, haladék­talanul kikotortassék, —- későbbi időre fenmaradván annak megállapítása, hogy a teljesített kot­rások majdani eredményének, és a fent előadott kívánalomnak megfelőleg a soroksári zárgát helyébe minő és mily nagy nyílású végleges mű előkészíttessék. A promontori folyamágnak ily mérvű kikotrása és az egyéb ajánlott szabályozási mun­kák eszközlése kerülne az ide csatolt tervezet szerint Összesen 6.041,750 forintba. II. A vámházon felüli dimaszakasz. A bemutatott keresztszelvény-rajzokból, valamint az 1876. és 1880-iki árviz-szinek lejt­mérése után készített s ide csatolt átnézeti hossz-szelvényből azon meggyőződésre jutott a bizott­ság, hogy a vámházon felüli folyamszakaszban egy különleges vizszinduzzadás létezik, mely nem a soroksári zá rgát következménye, tehát arra a promontori ág szabályozása kedvezöleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom