Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.

Irományszámok - 1875-537. Tisza Lajos inditványa, a „némely törvényjavaslat területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről” szóló 1876. évi XXXIII. törvényczikk 1. §-a 9-ik pontjának módositása iránt

537. szám. Í73 Határ-területe kiterjedést nem nyert, mivel az eddigi Medgyes székből ama törvény által ide csatolt hat község nemcsak hogy'törvényesen különben is ide tartozó volt, de mint egyes szigetpontok voltak e megye területébe beékelve. • , E szerint Kis-Küküllő megye a mondott törvény által csak uj nevet nyert és uj székhelyül Erzsébetvárosa lett kijelölve. . . A törvény által kijelölt uj székhely azonban, a megyei közönség igényeit nemcsak hogy ki nem elégiti, de menüdben önkormányzati kötelességek teljesítésére van hivatva, azzal épen ellentétben áll. Mi, kik ma a megalakult Kis-Küküllő megyét képviseljük, képviselői voltunk az eddigi Küküllő megyének és ennek nevében gyakori felterjesztésünkkel kérelmeztünk aziránt, hogy megyénk önállóságának fentartása mellett székhelyünk is Dicső-Szent-Mártonban továbbra is meghagyassák. Indokaink voltak: 1) hogy a megye Dicső-Szent-Mártonban, hol század óta székel, áldozattal emelte fel az igényeket kielégítő székházát; 2) hogy Dicső-Szent-Márton a Kis-Küküllő völgyében a megye középpontján fekszik — minden irányból jól gondozott utakon könnyen megközelíthető; 3) hogy Dicső-Szent-Márton környékén, azaz a Kis-Küküllő völgyében lakik az önkormányzatra képesített értelmiség nagy többsége; itt lakik a megyei magyarság — és a megyei socialis élet központjául szolgálni egyedül Dicső-Szent-Márton van hivatva; 4) hogy a megyének ma már 110 községe közül 97 csoportosul Dicső-Szent-Márton körül, s ily számos helység lakosságának érdekei követelik, hogy a megyei igazgatás székhelye DicsőSzent-Mártonban megtartassák; 5) kimutattuk, hogy Erzsébetváros a Nagy-Küküllő partján, épen a megye szélpontján fekszik; 6) hogy a Nagy-Küküllő völgyében a megye alig számlál 18 helységet, mely Erzsébetváros köré csoportosulhatna; 7) hogy Erzsébetváros környékén hiányzik a nemzeti elem, csekély az önkormányzatra képesített értelmiség száma; és 8) hogy Erzsébetváros már fekvésénél fogva e megye lakosságának sem emporiumává, sem pedig a megyei socialis életnek központjává soha fejlődni nem fog; 9) hogy gyarló vicinál utjai a megközelítést az év egy nagy részében csaknem lehetetlenné teszik, mert a mellette elvonuló vasút más hatóságokon fut át, és most hozzátehetjük: 10) hogy Erzsébetváros jelenben a megye központi hivatala elhelyezésére alkalmas hajlékot szolgáltatni nem bir és pedig annyira, hogy már gyűlésünket is a . katonai laktanya egyik termében tarthattuk meg. Ezen általunk több rendbeli tiszteletteljes felterjesztéseink rendén kimutatott körülmények változatlanul állanak ma is — és a jelen alkalommal, midőn Kis-Küküllő megyét itt megalakítjuk, arra indítanak, hogy alázatos kórelmünkkel az iránt járuljunk Nagyméltóságodhoz, miszerint az elősorolt való körülményeket tekintetbe venni és ezek alapján a legközelebbi országos ülésszakon egy novellaris törvény bemutatása által Kis-Küküllő megye székhelyének Dicső-Szt.-Mártonba való áthelyezését kegyesen kieszközölni méltóztassék. És most csak ismételhetjük azon meggyőződésünket, hogy az állami érdekek, ezen megye székhelyének megállapításánál, nem esnek ellentétbe a közönség érdekeivel. Kis-Küküllő megye lakosságának érdekei pedig a megyei igazgatás székhelyét, a megye középpontjára Dicső-Szt.-Mártonba követelik megállapitandónak, hogy az egyformán legyen megközelíthető minden irányból; másfelől egész nyilt őszinteséggel ki kell jelentenünk, hogy az önkor-